Bulgáriában kaphatnak új megbízást a térségben maradt zsoldosok

Dragomir Sztojnev bolgár gazdasági, energiaügyi és turisztikai miniszter februárban jelentette be, hogy tavasszal megkezdődik Bulgáriában a Déli Áramlat gázvezeték tengeri szakaszának építése - a projekt amellett, hogy új munkahelyeket jelent, nagyban hozzájárult volna az ország energetikai stabilitásához, valamint a tranzitvezetéken keresztülhaladó gáz után a bolgár költségvetés is tekintélyes bevételhez jutott volna. Alig három hete Bulgáriában még javában zajlottak a Déli Áramlat építési munkálatai, mígnem az Európai Unió egyik pillanatról a másikra elrendelte, hogy állítsák le a projektet.

Az Európai Bizottság hivatalos bejelentés szerint is amiatt ellenezte a projektet, mivel az „szöges ellentétben áll azzal az irányvonallal, hogy csökkenteni kell az Oroszországtól való függőséget” A felszólítást követően Bulgáriára hatalmas nyomás nehezedett az Európai Bizottság részéről, így a bolgár kormány ugyan forma szerint akkor még nem szüntette be a Déli Áramlat kialakítását, de számos követelménnyel lépett fel a megvalósítás konkrétumait illetően.

Bulgária végül nem tudott ellenállni az Európai Unió nyomásgyakorlásának, és az érvényben lévő nemzetközi megállapodásait megszegve Plamen Oresharski, az ország miniszterelnöke elrendelte a Déli áramlat gázvezeték építésének a felfüggesztését, amíg megtartják az Európai Bizottsággal a konzultációkat. Az EB szerint az Oroszország és az európai tranzit-országok – Ausztria, Bulgária, Magyarország és Szlovénia – közötti kétoldalú megállapodások megsértik az uniós jogot. Bár Oroszország nem kapott hivatalos értesítést Bulgáriától a Déli Áramlat projekt felfüggesztéséről, az építési munkálatokat átmenetileg leállították.

Az ügy az utóbbi napokban érdekes fordulatot vett. Miközben folyamatban voltak az EB és a bolgár kormány közti tárgyalások, a bolgár nagybankok részvényeinek árfolyama összeomlott, ami térdre kényszerítette az Európai Unióval szemben gyenge ellenállást mutató kormányt. A nyugati tőke behódoltatta a bolgár kormányt, melynek a bankok bedöntésének fenyegetése miatt, gazdasági mozgástér híján nem maradt választása.

Az Európai Unió gazdasági nyomásgyakorlása így ért véget:

A kormányon lévő szocialisták vezetője bejelentette; a pártok megállapodtak abban, hogy október 5-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak. Az Európai Unió gazdasági nyomásgyakorlásán felül Szófiában és a nagyobb városokban egy éve rendszeresek a miniszterelnök lemondását követelő tüntetések, vagyis Bulgáriával szemben fennállnak ugyanazok a feltételek, melyek Ukrajnában a kormány eltávolítását megelőzően: nyugatról finanszírozott, a kormány lemondását követelő tüntetések, gazdasági hadművelet a kormány anyagi mozgásterének beszűkítésére, valamint  - feltehetőleg - az Európai Unió felkészült arra a helyzetre is, ha a bolgár kormány nem adja be a derekát.

Ukrajna esetében - 2013 őszén - mintegy kétezer nyugati zsoldost vontak össze a kormány eltávolítására. Ezek a zsoldosok jelen vannak Ukrajnában, bármelyik pillanatban kaphatnak egy újabb megbízást, ha a bolgár kormány elkötelezett marad a Déli Áramlat megépítése mellett. Ahogy Mikola Azarov ukrán miniszterelnök is lemondott a fentiek miatt, a bolgár miniszterelnök sem vállalta a kormányzást ilyen feltételek mellett. A két ország esetében a lényeg ugyanaz: az Európai Unió politikai-gazdasági nyomásgyakorlással kényszeríti rá akaratát egy országra. A sikertelenség esetére pedig készenlétben van a katonai opció.

http://www.hidfo.net/2014/06/27/bulgariaban-kaphatnak-uj-megbizast-tersegben-maradt-zsoldosok