A
Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet
határozottan ellenzi az EU és az Egyesült Államok között formálódó
szabadkereskedelmi egyezményt, mert az veszélybe sodorhatja többek
között hazánk génmódosítás-mentességét is.
Az egyezmény továbbá ránk szabadíthat egészségkárosító vegyszereket,
hormonkezelt marhahúsokat, kikényszerítheti a verespataki aranybánya
megépítését, alááshatja az éghajlatvédelmi törekvéseket és a helyi
élelmiszerek felhasználását. [transzatlanti befektetési és kereskedelmi
partnerség (TTIP – Transatlantic Trade and Investment Partneship), de
ismert transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodás (TAFTA -
Transatlantic Free Trade Agreement) néven is.]
A zöld szervezetek képviselői a GMO-Kerekasztal legutóbbi
ülésén fejtették ki álláspontjukat az EU és az USA között formálódó
szabadkereskedelmi megállapodás veszélyeiről. A tervezett egyezmény
egyik legfőbb veszélye, hogy fellazítaná az élelmiszerekkel,
vegyianyagokkal és egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos szabályokat.
[Az Egyesült Államok egyetlen jelentős, világméretű környezetvédelmi
megállapodást sem ratifikált (Kiotói Jegyzőkönyv, Stockholmi- és Bázeli
egyezmények), ugyanakkor engedélyez számos olyan technológiát
(hormonkezelés az állattenyésztésben, génmódosított növények stb.) és
vegyi anyagot, melyek az Európai Unióban fogyasztó-, egészség- és
környezetvédelmi okokból tiltottak.] A szervezetek azt is
elfogadhatatlannak tartják, hogy az EU-USA szabadkereskedelmi
tárgyalások részleteiről az alapvető átláthatóságot mellőzve folynak a
tárgyalások, abba a civil szervezeteket, szakszervezeteket nem vonják
be.
A tervezett megállapodás fő célja, hogy az óceán két partján összhangba hozzák az egyezmény által érintett területekre vonatkozó jogszabályokat. Ez a valóságban azt jelentené, hogy gyengítenék a környezetvédelemmel, élelmiszerekkel kapcsolatos szabályokat.
„A géntechnológia ipar lobbiszervezeteinek kívánságlistája, valamint az amerikai kormány képviselőnek nyilatkozatai alapján várható, hogy egy esetleges megállapodás hatására Európa arra kényszerülne, hogy beengedje a génmódosított élelmiszereket, felgyorsítsa a génmódosított növények engedélyezését Európában. Azt szeretnék elérni, hogy amit az Egyesült Államok engedélyez, az automatikusan engedélyt kapjon Európában is. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni!” – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
Az egyezmény révén az Egyesült Államok gyakorlatilag az EU 29. tagállamává válna, ugyanis a tervezetek alapján a kereskedelmet érintő minden új jogszabályt meg kell vitatni az USA-val. Ebbe beletartozik a környezet-, egészség- és fogyasztóvédelmet érintő minden szigorítás.
„Az Egyesült Államok részvétele az EU-s döntés előkészítésben jó eséllyel befagyasztja a jövőbeni környezetvédelmi, klímavédelmi és fogyasztóvédelmi előírások fejlesztését. - hangsúlyozta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag szakértője – „Az egyezmény így számos elfogadhatatlan kockázatot rejt magában: megakadhatnak az EU-s klímavédelmi intézkedések, valamint az emberi egészséget károsító vegyi anyagokat korlátozó európai folyamatok is.”
Az egyezmény része egy befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), egyfajta „magán bíróság”, melynek hatására egyes cégek bármikor beperelhetnék azon országokat, melyek az EU vagy az USA általános szintjénél szigorúbban védenék a saját állampolgáraik egészségét és a környezetet. Akár Magyarország ellen is pert indíthatnának, mert hazánk tiltja a génmódosított kukorica termesztését, vagy a skandináv országokat is perelhetnék az egészségkárosító vegyi anyagok tilalma miatt. „A döntést profitérdekelt háromfős „bíróság” hozná meg. Olyan bírók a bíróság tagjai, akik maguk hívják fel cégóriások figyelmét a szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán lehetővé váló jogorvoslati lehetőségekre. A bíróság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Mindezt olyan országokkal szemben tennék, ahol fejlett a jogrendszer és az igazságszolgáltatás. Miért van szükség ezekre a magánbíróságokra? Mert ezen bíróságok kizárólag a befektetők érdekeit védik teljesen elfogultan. Ezért nemet kell mondanunk az ISDS-re!” - hangsúlyozta Újszászi Györgyi, a Védegylet projektvezetője.
Ez alapján kérjük a magyar kormányzatot és a magyar EP képviselőket, hogy határozottan lépjenek fel ezen egyezmény jelen formája ellen, valamint vonják be a civil szervezeteket a hazai álláspont megalkotásába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése