Ma délelőtt Brüsszelben Ukrajna, Moldova és Grúzia is aláírta a Fenevaddal a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást.

etro Porosenko az aláírás előtt azt is bejelentette, hogy Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba. A bejelentést hatalmas eredményként és előrelépésként tálalta az európai média.

Porosenko - elnöki szék, majd rohamléptékben szabadkereskedelmi egyezmény, NATO csatlakozás, privatizáció

Emlékezzünk, milyen lépésekkel jutott idáig Ukrajna!

Viktor Janukovics, a demokrácia játékszabálya szerint utolsó törvényesen megválasztott ukrán államfő éveken át folytatott tárgyalásokat az Európai Unióval. Az ukrán delegáció számos alkalommal jelent meg Brüsszelben, mígnem a tárgyalási folyamat oda jutott, hogy 2013 novemberében, a következő csúcstalálkozóra ki volt írva a társulási egyezmény aláírása. Janukovics az EU-csúcs előtt alig pár nappal mondta vissza az aláírást, és nem vett részt az eseményen. Azt követően az ukrán delegáció egy tagja, Alexander Gorokhov nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amit Ukrajnának a társulási szerződéssel együtt kellett volna aláírnia. Gorokhov végig részt vett az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon, így nem valamiféle "összeesküvés-elméletről" van szó, hanem egy az EU által mellékletként aláíratandó, valós diktátum lett nyilvánosságra hozva, a benne foglaltak pedig a mai napig érvényesek, azt leszámítva, hogy közel fél évbe telt hatalomra juttatni egy politikust, aki azt Ukrajna nevében aláírja.

Ebben a dokumentumban szerepelnek az EU által Ukrajna felé támasztott követelmények, illetve előírások. Olyan durva és drasztikus "parancsok" vannak benne, mint például az ukrán krumpli export 10 százalékra történő csökkentése, de ugyanilyen mértékben csökkentenie kell a cukor kereskedelmét is. Ukrajnának teljesen meg kell szüntetnie a hús, vaj, tojás, és más számos mezőgazdasági termék termelési kapacitását, így ezekből behozatalra szorulna. Előirányozza Ukrajna számára, hogy azonnal meg kell kezdenie a vasútvonalak kompatibilissé tételét az európai vasúthoz, vagyis a szélesebb nyomtávút ki kell cserélni az európai keskenyebb nyomtávúra, ezzel együtt azonnal privatizálnia kell a vasutat, és az átépítésre európai tendert kiírni. Előirányozta a hozzá tartozó 6000 vasúti kocsi és vonat európai beszerzését. Kötelezővé tette a gyárak logisztikájához a teljes úthálózat átalakíttatását európai cégekkel. Előírja, hogy Ukrajna azonnal megszüntet mindennemű vámot az európai ruházati termékekre - és végül a leglényegesebb tétel, miszerint Ukrajnának valamennyi energiahordozó fogyasztói árát európai szintre kell emelnie, különösképpen a gáz és a villany, majd a benzin árát.

Ezt a dokumentumot, amely összesen 900 oldalas, és pontokba foglalva rögzíti Ukrajna szuverenitásának felszámolását, és kiszolgálását a nyugati érdekeknek, az ország kiárusítását, és iparának, mezőgazdaságának tönkretételét, Alexander Gorokhov ukrán politikus hozta nyilvánosságra, aki mindvégig ott volt az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon. A fentieket olvasva teljesen érthető, hogy Janukovics nem írta alá a társulási megállapodást. Nem akart úgy bevonulni a történelembe, mint "a politikus, aki aláírta Ukrajna halálos ítéletét".

Janukovics úgy utasította vissza a társulási szerződés aláírását, hogy pontosan tudta, milyen következménye lesz. Az asztalára letett jelentések előre jelezték, mi vár Ukrajnára, ha a kormány nem ereszkedik térdre az Európai Unió előtt. Erről a nyilvánosság felé is kiszivárgott néhány részlet. Szergej Razumovszkij, az ukrán hírszerzés egykori tisztje 2013 augusztusában bejelentette, hogy az Egyesült Államok az ukrán kormány megdöntésére készül, hogy saját ellenőrzése alá vonja és monopolizálja az Oroszországból Európába irányuló gázszállítást. Razumovszkij szerint addigra - augusztusig - Bécsben és környékén mintegy 2-2,5 ezer zsoldost vontak össze, akik korábban Csecsenföldön is harcoltak. Mire Janukovics eljutott odáig, hogy a társulási megállapodás titkos záradéka miatt nem írja alá a megállapodást, és inkább borítja az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat, már elő volt készítve minden feltétel az ukrán kormány megdöntésére.

A "demokratikus átmenet"

Novemberben Európai Unió-párti tüntetések kezdődtek az országban, amik a rendőri erőkkel intenzív összecsapásokká fajultak. Utólag az is bebizonyosodott, hogy a NATO mesterlövészei radikalizálták a tömegeket. Egyikükről korábbi fotók is fellehetők, ugyanaz a személy lőtt a kijevi tüntetőkre és rendőrökre, aki korábban bizonyíthatóan az iraki és afgán missziókban is részt vett. Decemberre a korábban Bécsben állomásozó zsoldosok már utcai harcot folytattak a rendőrökkel, akkor még civilként, primitív, saját készítésű eszközökkel, ám szemmel látható szakmaisággal. Január végére elfoglalták a kormányzati épületeteket, és miután először megrohamozták a parlamentet, a kormánypárti politikusok nagy része elhagyta az országot.

Február végére a parlamentben maradt politikusok - az atlantista ellenzék - megválasztotta átmeneti államfőnek Olekszandr Turcsinovot, aki azonnal ki is jelentette, hogy Ukrajnának az európai integráció az egyik elsődleges célja. Az addig őrizetbe vett összes tüntetőt kiengedték a börtönből, beleértve a narancsos forradalomban részt vevő külföldi ügynököket is, akik mind állami pozíciókat kaptak. Az EU és az IMF azonnal pénzt ígért. A későbbiekben - máig - ezekből az összegekből fizetik az állami alkalmazottakat, vagyis az államgépezetet külföldi pénzen életben tartották, élére fegyveres puccsal egy új kormányt helyeztek, ami aláírja a nyugatiak számára fontos összes megállapodást.

Az EU Ukrajnával már márciusban aláírta a megállapodás politikai részét. Ma aláírták a társulási egyezmény gazdasági részét, a szabadkereskedelmi megállapodást, és folyamatban van Ukrajna integrációja a NATO katonai struktúráiba, folyamatban van az átállás a NATO standardok használatára.

Vagyis a nyugati média által hatalmas eredményként tálalt megállapodás annyit jelent, hogy mivel az ukrán államfő nem volt hajlandó aláírni a megállapodást, eltávolították a hatalomból, és helyére tették a saját emberüket, aki Ukrajna nevében aláírta. Janukovics Ukrajnából kimenekítése egy külön történet, amiről az államfő egy testőre számolt be utólag. Mint kiderült, Janukovics után is hajtóvadászatot folytattak, akár az összes többi, NATO által felforgatott országban az éppen aktuális vezető ellen. Janukovics azonban nem járt úgy mint Kadhafi, de hajszál híján múlt. Ukrajna azonban nagyon rosszul jár az EU-csatlakozással. A fent említett dokumentum tartalma csak a kezdet, az Európai Unió porig rombolja majd az ukrán gazdaságot, hogy egy saját termelés nélküli felvásároló piachoz jusson.

http://www.hidfo.net/2014/06/27/ukrajna-ma-delelott-felvette-rablancot