Ma van éppen 100 esztendeje annak, hogy a boszniai Szarajevöban Gavrilo Princip odalépett Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörököshöz nyitott hintójához és revolverével lelőtte.

Ez a revolverlövés szolgáltatta az ürügyet alig egy hónappal később az I. Világháború kirobbantásához. Ez a revolverlövés számit a startpisztoly eldörrenéséhez a Nagy Háború elinditásához. “Mire a levelek lehullanak, a katonáink hazatérnek…” szól a hires-hirhedt levél.
Ma 100 esztendeje történt a HIDON A MERÉNYLET!
„Polgármester úr! Idejövünk az Ön városába látogatóba, s az embert bombával dobják meg! Ez megdöbbentő!”
(Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös)
1914. június 28-án gyilkolta meg Szarajevóban Ferenc Ferdinánd
osztrák–magyar trónörököst és feleségét Gavrilo Princip szerb diák, aki
a Fekete Kéz nevű szervezettel állt kapcsolatban. A főhercegi pár
halálát követő diplomáciai bonyodalmak utóbb a 20. század elején
megszilárduló európai katonai szövetségek konfliktusához, és az első
világháború kirobbanásához vezettek.
Ferenc Ferdinánd és Hohenberg Zsófia hercegnő a Monarchia
hadseregének boszniai gyakorlata miatt érkezett Szarajevóba, de
látogatásukkal ahhoz is igyekeztek hozzájárulni, hogy helyreálljon a
Habsburg-dinasztia megtépázott tekintélye. Az utazás veszélyei mindenki
előtt ismeretesek voltak, hiszen a két balkáni tartomány 1908-as
annexiója óta valóságos melegágya lett a szerb terrorista
szervezeteknek, melyek több alkalommal is merényletet kíséreltek meg az
uralkodócsalád tagjai és a Monarchia tisztviselői ellen.
Ferenc Ferdinánd és hitvese a látogatást megelőző napokban egy
boszniai fürdőhelyen tartózkodott, és mivel Oskar Potiorek
táborszernagy éppen június 28-án tartott katonai gyakorlatot Szarajevó
környékén, az alkalmat kihasználva a trónörökös is meg akart jelenni az
eseményen. Érdekes egybeesés, hogy a trónörökösi látogatásra éppen ezen
a napon került sor, a Gergely-naptár szerint ugyanis június 28-ára
esett a szerbek számára katasztrofális első – 1389-ben vívott –
rigómezei csata évfordulója. Később elterjedt az a legenda, hogy a
jeles nap a merénylet időzítésében is szerepet játszott, ez az állítás
azonban nem felel meg a valóságnak.
A kettős gyilkosságot végrehajtó Gavrilo Princip – társaival együtt
– ekkor már hetek óta szervezte Ferenc Ferdinánd megölését, amiben a
Fekete Kéz mellett többek között a Narodna Odbrana – magyarul Egyesülés
vagy Halál – nevet viselő szerb terrorcsoport aktivistái is szerepet
vállaltak. Az összeesküvők meglepően fiatalok voltak, sokan – pl.
Nedjelko Cabrinovic, vagy Trifko Grabez – még huszadik életévüket sem
töltötte be. A szervezésben kulcsszerepet játszó Princip és Grabez
korábban Belgrádban folytatták tanulmányaikat, itt lettek a nagy
délszláv egység fanatikus támogatói, majd 1914 júniusának elején
átszöktek a Monarchia határán.
Danilo Ilic révén a terroristák felvették a kapcsolatot az Ifjú
Bosznia szervezet tagjaival, majd az elkövetkező hetekben ún.
„sejtekként” várakoztak Szarajevó közelében. A fiatalok azután tértek
vissza a tartományi székhelyre, hogy tudomást szereztek Ferenc
Ferdinánd látogatásáról, majd elkezdték az akció megszervezését.
Principéknek abból a szempontból mindenképpen könnyű dolguk volt, hogy
a trónörökös tervezett útvonala – a sajtó révén – már napokkal korábban
ismertté vált.
A főhercegi pár június 28-án reggel érkezett meg a szarajevói
pályaudvarra, ahonnan egy nyitott gépkocsiban – meglehetősen hanyag
biztonsági intézkedések mellett – indultak meg a város
polgármesteréhez. Az úton Princip, Cabrinovic és Mehmedbasic mellett
még négy másik terrorista várt a vendégekre. A merénylők arra
készültek, hogy robbanószerkezetekkel, vagy pisztolyokkal végeznek
Ferenc Ferdinánddal és feleségével, ám végül csak Nedjelko Cabrinovic
hajította el gránátját, amely célt tévesztett, és Potiorek
szárnysegédjét sebesítette meg.
A merénylők ezután szétszéledtek, Cabrinovic pedig megpróbált
végezni magával, ám később rendőrkézre jutott. Látszólag tehát a
terroristák kudarcot vallottak: Ferenc Ferdinánd már szoros őrizetben
hallgatta végig a polgármester üdvözlő beszédét, majd a városi kórházba
látogatott, hogy a merényletben megsebesült tiszt állapota iránt
érdeklődjön. Potiorek közben óvatosságból megváltoztatta a hercegi pár
konvojának útvonalát, hogy a sikertelen támadás után megelőzhessék a
további kísérleteket.
Ennek megfelelően a trónörökös később a Ferenc Józsefről elnevezett
utca helyett egy szélesebb sugárúton haladt volna végig, a menet élén
haladó sofőrök azonban elfeledkeztek az utasításról. Amint a főhercegi
pár autója befordult a szűk utcácskába, Potiorek dühösen megállította a
konvojt, aminek eredményeként a kereszteződésben hatalmas kavarodás
támadt. A trónörökös vesztét tehát a szerencsétlen véletlen okozta,
Princip ugyanis éppen ebben az utcában várt rá. A terrorista a hatalmas
tömegben könnyen a veszteglő kocsihoz jutott, majd közvetlen közelről
két lövést adott le Ferenc Ferdinándra és Zsófiára, akik egy órán belül
belehaltak sérüléseikbe. A tettest még a helyszínen elfogták, és később
– fiatal korából eredően – életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték,
Princip azonban az első világháború befejezése előtt meghalt
tuberkulózisban.
A június 28-i merénylet végül nemzetközi diplomáciai konfliktusok és
egy világégés kiindulópontja lett, ugyanis az Osztrák–Magyar Monarchia
vezetése, és Ferenc József azt a szerb nacionalizmus, közvetetten pedig
a szerb állam számlájára írta. Hogy a balkáni királyság mennyiben volt
felelős a támadásért, az ma is vita tárgyát képezi, mindenesetre tény,
hogy Princip megbízója, a Fekete Kéz vezetője a szerb titkosszolgálat
ezredeseként szolgált. A Monarchia hamarosan ultimátumot küldött
Belgrád számára, melyben az ország szuverenitását sértő módon követelte
a bűnösök felkutatását és a terrorszervezetek felszámolását. Miután II.
Miklós orosz cár (ur. 1894-1917) 1914. július 25-én támogatásáról
biztosította Szerbiát, a balkáni állam bátran szembeszegült szomszédja
követelésével, ami aztán a Monarchia hadüzenetét vonta maga után.
A különböző segítségnyújtási garanciák révén – Szerbiának az
oroszok, II. Miklósnak a britek és franciák ígértek segítséget, míg
Ferenc Józsefet Németország támogatta – a szerbiai konfliktusba néhány
nap alatt belesodródott Európa két, egymással szemben álló katonai
szövetsége. Egy hónappal a merénylet után kitört az első világháború,
mely aztán alapjaiban változtatta meg Európa képét - T.M.T. a szerző.
Fekete Kéz - a Habsburg- és török uralom alatt élő
szerbek egyesítését célul kitűző titkos szerb nacionalista szervezet
közhasználatú elnevezése. Tagjai számos merényletet, többek között az
I. világháború kirobbantására ürügyül szolgáló szarajevói merényletet
hajtották végre. Természetesen a mai történelemírás a hazafias tetteket
terrorcselekményként aposztrófálja, mint azt már megszokhattuk tőlük.
Itt sántít valami! Mint tudjuk, azóta számos háttérinformáció
kiderült még az akkori történésekről. Egy konfliktus kirobbantása -
főleg egy világméretű - legkevésbé a szerb nacionalistáknak állt
érdekében, sokkalinkább a pénzügyi, gazdasági és üzleti körök gyarmati
újraelosztása és a még erős nemzetek legyengítése, feldarabolása (lásd,
Trianon, Németország) húzódott a színfalak mögött. Valamint a
Tradícionális Uralkodói Rendek fellazítása, szétverése - például; a
nagy Orosz Birodalom bolsevik lezüllesztése. A történelmi tapasztalat
és a tényszerűségek mind ezekhez az érdekszférákhoz vezetnek el
bennünket, mint például köztudottan a Rotschild-ok hadifinanszírozása,
lobbyjai a viszályok és pénzmozgások fenntartására. Ezidőtájt indul(na)
az olajért folytatott ádáz harc - a közel-keleti olajért, és
történetesen egy kis királyság, mint a Szerb ennek tranzitakadálya
volt. Tehát...így lett ok-okozat és háborús bűn!
Napilapok a világháború tükrében - 1914. május 12.
Miről írtak az újságok száz esztendővel ezelőtt, amikor már a
„levegőben volt” a Nagy Háború? Sorozatunkban az 1914-ben megjelent
magyar napilapok írásai közül szemezgetünk.
Az osztrák delegáció hadügyi albizottsága megszavazta a hadsereg új,
igencsak megemelt költségvetését. Egyúttal megkezdték a vitás kérdések
megbeszélését a flottafejlesztésről, amit hamar el is fogadtak és alá
is írtak.
Mindeközben a mexikói felkelők és amerikai szövetségesük fölényes győzelmet arattak Mexikóban.
A szerb polgári és katonai hatóságok sorai között felüti fejét a
„Fekete kéz” titkos szervezete. A lakosság megosztott, a különböző
testületek egymásra mutogatnak. Egyben van csak egyetértés: semmiben
nem értenek egyet. „Hosszabb, helyenként igen szenvedélyes vitára
került sor, amelynek során hevesen támadták a kormányt, amely ki akar
térni ama okok megvitatása elől, amelyek a katonai és polgári hatalom
között komoly konfliktust és az egész országban nagy izgatottságot
idéztek elő.”
(A sajtószemlét az Országos Széchenyi Könyvtárban megtalálható
korabeli napilapok átolvasásával Takács Vivien, Snoj Péter és Kovács
Dániel készítette.)

1914. májusi újságok
Dr. Madarasi Pál összeállítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése