Szigorítja
a diplomaszerzés feltételeit a harmadik Orbán-kormány - az Emberi
Erőforrások Minisztériuma által kiadott rendelet szerint jövő
szeptembertől már két középfokú nyelvvizsga szükséges a diploma
megszerzéséhez. Az alapfokú képzés végén két, B2 komplex típusú
nyelvvizsgát fognak kérni, ezek egyike szaknyelvi vizsga kell legyen. A
mesterfokozat megszerzéséhez pedig két felsőfokú nyelvvizsga lesz
szükséges, szintén szaknyelvi vizsgával.
Az intézkedés látszólag a diplomák elértéktelenedése ellen született.
A tömeges felsőoktatás szó szerint tömegével állítja elő a
használhatatlan diplomákat, miközben a "túlképzett" fiatalok közül sokan
legfeljebb a Mc'Donalds-ban tudnak munkába állni. A felsőoktatási
intézmények kommunikációs és szabad bölcsész szakjai zsúfolásig teltek,
miközben az onnan kikerülő diákok nem tudnak munkába állni, mert a
magyar munkaerőpiacnak nincs szüksége százezer bölcsészre. A
kereskedelmi tévécsatornák is ezrével szórják ki a kezdetben még
ambíciózus, kommunikáció szakos hallgatókat, akik így jobb híján
külföldre távoznak. Orvosnak, ügyvédnek tanulni a gazdagok kiváltsága,
de mostanra a frissen képzett közgazdászok is a munkanélküliséget
duzzasztják.
A kormány a helyzet feloldására a lehető leghasznavehetetlenebb
intézkedést hozta. Ha feltételezzük, hogy a rendelet célja a
felsőoktatásban uralkodó áldatlan állapotok feloldása, ki kell
ábránduljunk. A diploma két nyelvvizsgához kötésével annyit érnek el,
hogy a diákok eladósodnak (diákhitel), majd a befejezett alapképzést
követően érettségivel évekre munkába kell állniuk, mire meg tudják
szerezni a diplomát, amiért éveket fölöslegesen tanultak. Már az egy
középfokú diploma követelményként állításával is ez volt a helyzet; a
nyelvoktatás olyan mértékben színvonaltalan a középiskolákban, hogy aki
nyelvvizsgát akar szerezni, annak az iskolai nyelvóra haszontalan,
amellett magántanárra vagy tanfolyamra kell költenie.
Pontos statisztika nincsen arról, hogy a felsőoktatásban tanulók
közül hányan halasztják el az utolsó évet amiatt, mert nincs meg a
diplomához szükséges középfokú nyelvvizsga, - de aki a közelmúltban
nappali szakon főiskola, egyetem közelébe került, az tudhatja, hogy a
hallgatók egy jelentős hányada a diplomaosztás előtti utolsó hónapokban,
ráfizetéssel szerzi meg a nyelvvizsgát. Természetesen ez nem azokra a
képzésekre vonatkozik, ami egyébként is a gazdagok kiváltsága - a
nyelvvizsga a magyar oktatási rendszer defektes volta miatt főként
pénzkérdés. A két nyelvvizsga követelménnyé tétele pedig még
lehetetlenebbé teszi a helyzetet. A középfokú oktatás nyelvtanulás
szempontjából haszontalan, és ugyan a felsőoktatás nyelvoktatása terén
némileg jobb a helyzet, 3 év alatt két nyelvvizsga megszerzését nem
teszi lehetővé. A második nyelvvizsga megszerzése pénzkérdés, vagy a
hallgató arra hagyatkozhat, hogy a középfokú oktatásból már hozott
magával nyelvvizsgát - ami szintén pénzkérdés.
Nem is ez a legfontosabb hatása a láthatóan nem kellően átgondolt
rendeletnek (és itt továbbra is feltételezzük, hogy a rendelet nem
kellően átgondolt), - hanem, hogy a kormány láthatóan olyan diplomákat
akar csak látni, melynek birtokosan anyanyelven felül legalább két
nyelvet beszél. Az intézkedés természete miatt jóval kevesebb lesz a
diploma, - aki teljesíteni tudja ezeket a követelményeket, az pedig
értelemszerűen nem a magyar munkaerőpiacon fog körbenézni. Aki
Magyarországon akar munkát vállalni, annak nincs szüksége arra, hogy
három nyelvet beszéljen. A kormány olyan fiatalokat akar látni, akik
legalább két idegen nyelvet beszélnek, vagyis gond nélkül tudnak munkát
vállalni bárhol külföldön. Ha ehhez hozzáadjuk azt a
tényt, hogy a kormány az euroatlanti integráció siettetése érdekében,
helytartói kormányként tevékenykedik, máris más a helyzet; láthatóvá
válik, hogy az Orbán-kormány nem Magyarország számára akarja képezni a
fiatalokat, hanem az Európai Egyesült Államoknak. Mire elvégzi a diák a
felsőoktatást, anyanyelvén felül még két nyelven beszél. Magyarországon
pedig nincs elég munkahely, és a kormány láthatóan nem is akar
munkahelyteremtésbe fogni, ehelyett minél alaposabban fel akarja
készíteni a fiatalokat arra, hogy elhagyják az országot.
A diplomaszerzést nehezítő rendelet nem az ország érdekét tartja szem
előtt, hanem az Európai Egyesült Államokét. Az atlantisták az európai
munkaerőpiacnak képeznek munkaerőt, nem Magyarországnak. Már csak egy
kérdés maradt nyitva; Nagy-Britannia és más nyugat-európai országok a
bevándorlás korlátozását tervezik, különös tekintettel a kelet-európai
munkásokra, akik mostanra elözönlötték Nyugat-Európát. Budapest után
London a második legnagyobb magyar város, még a kozmetikázott adatok
szerint is negyedmillió magyar dolgozik a brit fővárosban. Csakhogy
Nagy-Britannia kvótarendszert fog bevezetni a bevándorlás
szabályozására, a kelet-európai országokból érkezőknek pedig nem fogják
engedélyezni a brit munkavállalást egészen addig, amíg az anyaország
GDP-je el nem éri az angol GDP meghatározott hányadát (ami a magyar
fiatalok külföldre kényszerítésével soha nem fog bekövetkezni).
Mi haszna lesz a kétnyelvvizsgás diplomának, ha nyugaton már nem
vállalhatnak munkát a magyar fiatalok, Magyarországon pedig nincs
munkahelyteremtés?
Molnár István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése