Rosszabbul élünk, mint tiz éve
Magyarországon a helyzet egyre
rosszabb. A létminimum alatt a minimálbér, a közmunkásoknak járó
ötvenezer forint pedig még a minimálbérhez viszonyítva is szörnyen
alacsony, nemhogy a létminimumhoz képest. Ennyiből egyszerűen nem lehet
megélni ma Magyarországon. Mára másfélszer annyi családnak okoz gondot
az élelmiszer-vásárlás, mint 6 éve, a szociális kiadások pedig csak
Görögországban csökkentek jobban az elmúlt években Európában, mint
nálunk.
Ma másfél millió embert érint lakhatási szegénység, és több mint 4
millió ember élhet a létminimum alatt. A legszegényebbekhez, csaknem
egymillió emberhez, akik fával, vagy szénnel fűtenek, még a
rezsicsökkentés sem ért el. Mindezek alapján kijelenthetjük:
Magyarországon mára csupán a privilegizált kevesek teljesítenek jobban.
A társadalom legszegényebbjei, a legrászorultabbak számára a helyzet
egyre rosszabb.
A Gallup szerint a gyermekes családok felének gondot jelent az élelmiszer-vásárlás
A Gallup OECD országokat vizsgáló
kutatása során többek közt azt is megkérdezték, hogy előfordult-e az
elmúlt 12 hónapban, hogy a családnak nem volt elegendő pénze
élelmiszert vásárolni. Az eredmények nem túl szívderítőek
Magyarországra nézve. Eszerint a magyar gyermekes családok majdnem
felében (47 százalékában), a gyermektelenek több mint az egyharmadában
(35 százalékában) előfordult, hogy problémát jelentett az
élelmiszer-vásárlás.
Ez az eredmény mindkét csoportban a
második legrosszabb Törökország után (utánunk mindkét esetben Mexikó
következik, a negyedik legrosszabb helyen pedig az euró-milliárdokkal
megsegített Görögország).
A Gallup rövid összefoglalójában
kiemeli, hogy 2007 óta több országban is folyamatosan egyre nagyobb
arányú elszegényedést jelez a mutató. A legnagyobb mértékű romlást
Magyarországon mértek, itthon 6 év alatt 32 százalékkal nőtt azon
gyermekes családok száma, akiknél előfordult, hogy nem volt pénzük
élelemre. Második helyre ért oda Törökország a maga 22
százalékpontjával és harmadikra Görögország 20 százalékponttal.
A Gallup eredményei nem meglepőek. Az
OECD saját tanulmánya a Society at a Glance már korábban kifejezetten
borús képet festett Magyarországról: a felmérés szerint a 2006/2007-es
évekhez képest 2011/2012-re majdnem megduplázódott (17 százalékról 30
százalékra emelkedett) azok száma, akik úgy érzik, hogy még
élelmiszerre sincs elég pénzük.
Csökkenő szociális juttatások
Érdemes még egy pillantást vetni az
OECD összehasonlító vizsgálatára, amelyből az is kiderül, hogy csak
Magyarországon (a lélegeztetőgépen tartott Görögország mellett)
csökkentek a szociális kiadások, illetve ehhez kapcsolódóan a
munkaképes korú lakosság szociális transzferjei (ide tartozik például a
munkanélküli segély, betegszabadság és minimálbéresek támogatása). Az
OECD nem is tanácsolja ezen juttatások mérséklését a válságos időkben,
mivel ilyenkor még sérülékenyebbek a munkavállalók.
A minimálbér bőven a létminimum alatt
A Központi Statisztikai Hivatal idén
is közzé tette a létminimumösszegeket, de harmadik éve nem közlik,
mennyien is élnek ez alatt. Utoljára 2010-ben közölték a létminimum
alatt élők százalékos arányát, ekkor 37 százalék, azaz 3,7 millió ember
élt a küszöb alatt. Pontos adatot immár nem tudunk, de a bűvös 4
milliós határt már 2012-ben átléphette a létminimum alatt élők száma.
Ez egymillióval több, mint a kétezres évek elején. Mindenesetre a
létminimum összege jócskán lehagyta a nettó minimálbért: 2013-ban egy
egyedülálló felnőttnek 87 ezer 510 forintra, egy két felnőttből és két
gyerekből álló családnak 253 ezer 779 forintra, míg egy egyedülálló
nyugdíjasnak 78 ezer 759 forint jövedelemre lett volna szüksége a
létminimum eléréséhez. A tavalyi érték minimálisan nőtt a 2012-hez
képest: akkor 85 ezer 960 forintra lett volna szüksége egy felnőttnek a
megélhetéshez a KSH szerint.
A bruttó minimálbér jelenleg 101 ezer
500 forint, de ez nettóban mindössze 66 ezer 483 forintot jelent,
vagyis még az idei nettó minimálbér is messze alatta marad a KSH által
meghatározott egy főre jutó tavalyi létminimum-összegnek.
A rezsicsökkentés nem válasz a lakhatási szegénységre
Nem titok, hogy a rezsicsökkentéssel
azok a fogyasztók szakíthatták a legnagyobbat, akik a legtöbbet
fogyasztanak. De a Habitat for Humanity Magyarország által készített
tanulmány szerint mintegy 900 ezer lakásba nem ért el még minimálisan
sem a rezsicsökkentés hatása, mivel fával, szénnel, vagy PB-gázzal
fűtenek. Illetve a lakosság negyedének van rezsitartozása.
A szervezet a tavalyi költségvetés
lakhatással kapcsolatos tételeit is számba vette: a 182 milliárd
forintból 124-et a jobb fizetőképességű középosztályt célzó programok
tették ki, ezzel szemben a szociálpolitikai szempontokat is figyelembe
vevők csak 58 milliárd forintot. Így a tanulmány szerint a lakhatási
szegénység már másfél millió embert érinthet.
A megfizethető szociális
bérlakásszektor továbbra is fájóan hiányzik a hazai lakáspolitikából. A
magyar lakosság 90,5 százaléka él saját tulajdonú lakásban és csak 6,7
százaléka szociális vagy alacsony bérű bérlakásban. Az Egyesült
Királyságban 66,7 százalék, Németországban 53,1 százalék a saját
tulajdonú, 15,9, illetve 38,6 a szociális bérlakások aránya. Ráadásul
Budapesten mintegy 85 ezer, a megyeszékhelyeken és nagyobb városokban
65 ezer üres lakás van, amik nagy része összkomfortos vagy komfortos.
(Tenytar)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése