A
szír harcterek hírhedt fegyveres terrorszervezete, az Al-Kaidához
köthető vahhabita ISIS/ISIL (Islamic State of Iraq al-Sham / Islamic
State of Iraq and Levant - Irak és Levante Iszlám Állama) komoly
előretörést hajtott végre Irakban, a Tigris folyó mentén, miután
Szíriában komoly ellenállásba ütköztek, így tevékenységüket a
szomszédos állam főleg szunniták által lakott területén jelentősen
fokozták. Az ISIL nem csak a szíriai kormányerőkkel áll harcban, de az
úgynevezett FSA (Szabad Szír Hadsereg) erőivel és a kurd milíciákkal
is. Tehát gyakorlatilag mindenki ellen harcol a konfliktus ottani
zónájában. Szíriában a polgárháborúnak már látszik a vége, hiszen a
kormányerők a lakott területek több mint 70%-át képesek tartósan
megvédeni, ott hatalmukat fenntartani, gazdaságukat részben
újjáépíteni. Az ISIL az Eufrátesz folyó szíriai környékét uralja Aleppó
városáig. Itt csupán a folyóvölgy közvetlen környéke számít lakott
területnek. Aleppó környékén pedig a települések birtoklásáért minden
szemben álló féllel meg kell küzdenie. Érdekes módon az ISIL a legtöbb
veszteséget a Szabad Szír Hadseregnek okozta, akiknek több vezetőjét is
meggyilkolta és jelentős területeket szerzett meg tőle az utóbbi év
során.

Az utóbbi két napban elfoglalták Észak-Irak legfőbb városát, Ninive
tartomány központját, az 1,8 millió lakosú Moszult, valamint a néhai
Szaddam Husszein szülővárosát, Tikritet is. A terroristák elfoglalták a
török konzulátus moszuli épületét is, ahol 49 főt túszul ejtettek,
valamint további 31 török állampolgárságú kamionsofőrt is elraboltak.

Az ISIL még januárban elfoglalta és azóta is irányítása alatt tartja
Falludzsa közel félmilliós lélekszámú városát, ahonnan azóta 70 ezer
ember menekült el. Ez a település az iraki fővárostól, Bagdadtól
mindössze 50 km-re helyezkedik el. A radikális szunnita szervezet célja
egy Iszlám állam felállítása a történelmi közel-keleten (ma Izrael,
Jordánia, Libanon, Palesztina, Szíria és kis mértékben Törökország
legdélebbi területe) és Irakban.

Az iszlamista fegyveres csoportok több mint 2000 főt szabadítottak
ki az iraki börtönökből, miután elfoglalták az észak-iraki térség
rendőrőrseit és központjait az utóbbi napokban. Az iraki biztonsági
erők gyakorlatilag számottevő harc nélkül engedték át az irányítást a
radikális szunnita brigádoknak. Egyes beszámolók szerint az iraki
kormány fegyveresei eldobálták a harceszközeiket, hátrahagyták katonai
járműveiket is, majd a civil menekültekkel együtt hagyták el a
területet meglehetősen gyors iramban. Kivételt képzett egy különleges
osztag, amely a városban ragadt és felvette a harcot az ISIS / ISIL
fegyvereseivel. Természetesen a térségben lévő Kurd autonóm terület
hadseregével is harcérintkezésbe léptek a terrorista erők.
Az ISIS / ISIL fegyveresei továbbá elfoglalták Irak egyik
legnagyobb, az északi területén található olajfinomítóját Baiji
városánál minden ellenállás nélkül. Ez volt az a terület, melyet a
2003-as USA invázió során töviről hegyire "átkutattak", mivel itt
keresték a soha sem létezett "tömegpusztító fegyvereket", melyekre
hivatkozva Irakot megtámadták.
Meg nem erősített helyszíni jelentések szerint az iraki hadsereg
egységei a június 11-én késő este visszafoglalták Baiji és Takrit
városait és több mint 30 terroristát öltek meg. Az iraki
miniszterelnök, Nouri Malaki szerdán sürgős és azonnali katonai
eszközbeli támogatást kért az USA-tól, hogy vissza tudják verni a
terrorista csoportot.
Irak korábban 36 db F-16-os katonai repülőgépre és tucatnyi Apache
harci helikopterre kötött vételi szerződést az Egyesült Államokkal. A
helikoptereket arra hivatkozva nem szállították le, hogy Irak nem tett
meg mindent az iráni fegyverek folyamatos Irakba érkezése és Szíriába
való csempészése ellen. Természetesen ezt a korlátozást azóta
feloldották, azonban a fontos hadieszközök leszállítása még mindig nem
történt meg és hónapok kellenek bármilyen előrelépéshez. Az USA iraki
nagykövete, Lukman Faily szerint hiába növelné Irak a légierejét, az
kevés lesz a konfliktus eldöntéséhez. Szerinte olyan fegyverek
kellenek, melyek képesek hamar eldönteni a konfliktust kimenetelét.
Washington ha ezeket nem is, de kiegészítő hadieszközbeli támogatást
fog nyújtani Iraknak az ISIS/ISIL elleni harc sikeres megvívásához.
A nemrégiben újraválasztott szír elnök, Bashar al-Asszad
felajánlotta katonai támogatását az iraki miniszterelnöknek a
terrorizmus elleni harcban, - mondta ezt Moszul városának terroristák
kezére való kerülésének másnapján. Irán egyelőre fokozta a katonai
jelenlétét és a biztonsági intézkedéseit a konfliktus zónájához közeli
határvidékén. A The Times forrásai szerint viszont Irán már
kommandósokat is küldött iraki partnerének. Állítólag ezek az erők
segítették azt az iraki csapásmérő csoportot, amely támadásában két
várost (Baiji és Takrit) is visszafoglalt.
Az iraki kormány semmilyen esetre sem szeretne USA csapatokat
behívni az ország területére, igyekszik a "maga erejéből" megoldani a
folyamatosan romló helyzetet. Biztos ami biztos, Bagdadtól 20 mérföldre
északkeletre már védelmi állásokba vezényelték az iraki hadsereget.
Budai Vendel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése