A nyugdíjrendszer
fenntarthatatlansága miatt egyre későbbre tolódik majd a
nyugdíjkorhatár. Más kérdés, hogy ez nem hoz megoldást a
„minimálbér-nemzedék” számára az időskori biztonság megteremtéséhez, s
nem lesz megoldott idősebb munkavállalók foglalkoztatása sem.
A
nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának nehézségei időről - időre
felvetik azt a kérdést, hogy milyen eszközökkel lehet a problémán
enyhíteni. Az egyik ilyen lehetséges eszköz a nyugdíjkorhatár emelése,
amit a születéskor várható élettartam növekedése, más oldalról pedig a
gazdasági kényszer, a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága diktál. Az
Európai Unióban 2005 és 2050 között a 0-54 éves korig csökkenni fog a
népesség – a 15-39 év közötti nemzedékben negyedével esik vissza a
létszám – miközben a 65-79 éves korosztályban 44,5 százalékkal többen
élnek majd, míg a 80 év felett élő európai polgárok aránya közel
háromszorosára nő majd. Mindez azt jelenti, hogy az EU-ban a 65 évesnél
idősebb népesség aránya a jelenlegi 24,6 százalékról 2050-re 52,8
százalékra nő majd. Hazánkban első látásra kissé kellemesebb a helyzet: a
jelenlegi 22,8 százalékról 48,3 százalékra emelkedik majd az elvben
nyugdíjkorhatár felett élők aránya, ám így is megoldhatatlannal tűnik a
feladat.
Havi 34 ezer fedezetlen új nyugdíjas
A
korfa átalakulását több államban, így hazánkban is igyekszik lekövetni
az I. (állami) nyugdíjpillér: jelenleg Magyarországon is átmeneti
helyzetben vagyunk: a korábbi 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár néhány
éven belül fokozatosan 65 évre emelkedik. Az átmeneti helyzet annak
fényében érdekes, hogy a szabályozás nyomán ma viszonylag kevés új tag
lép be új nyugdíj-jogosultként a piacra, ám mint ahogy azt Farkas
András, a Consequit értékesítési igazgatója egy korábbi
sajtóbeszélgetésen elmondta, a helyzet átmeneti: a következő 15 évben
2,147 millió honfitársunk éri el a nyugdíjkorhatárt – kiöregszik a
„GYES-nemzedék, azok a polgárok, akik az új családtámogatás
bevezetésének köszönhetően születtek -, miközben ugyanezen időszak alatt
a munkaerőpiacra csak 1,634 millió új munkavállaló érkezik, vagyis
évente közel 34 ezer fővel lesznek többen a nyugdíjasok, mint a
munkaképesek. Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy a gazdasági függőségi
ráta, amelyet a nem dolgozó népesség és a foglalkoztatottak aránya ad ki
- már ma is rendkívül alacsony, 1,62-es arányt mutat hazánkban, jól
látható, hogy a rendszer akár néhány éven beül fenntarthatatlan lesz.
(Hiába mutat a demográfiai (teljes) függőségi ráta – az inakív korban
lévők és a keresni képesek aránya – sokkal jobb, 0,46-os arányt, a
járulékfizetés nélküli foglalkoztatás, illetve az utóbbi időben
felerősődő külföldi munkavállalás komolyan csökkenti az itthoni
nyugdíjbevételt.)
A 65 éven felüliek aránya az aktív népességhez viszonyítva
2005 2025 2050
EU 24,60% 35,50% 52,80%
Magyarország 22,80% 34,50% 48,30%
forrás: Consequit
Emelkedő nyugdíjkorhatár
Érzi
ezt a ma gazdaságilag aktív 25-55 éves korosztály is, s ezért úgy
vélik, hogy amikor majd ők mennek nyugdíjba – akár akarják, akár nem -
magasabb korhatárokkal kell szembesülniük – derül ki az UNION Biztosító
megbízásából 2013 decemberében készített reprezentatív felmérésből. A
megkérdezettek úgy érzik, hogy a nyugdíjkorhatár az idő múlásával
párhuzamosan fokozatosan emelkedni fog. A nyugdíjkorhatárhoz legközelebb
eső (45-55 éves) korosztály tagjai azon a véleményen vannak, hogy
átlagosan 68 éves korukban fognak majd nyugdíjba vonulni. A
középkorosztály tagjai (35-44 évesek) a várt nyugdíjba - vonulás
időpontját már átlagosan 70 éves korukra teszik. A most családalapítás
idején tartó 25-34 évesek körében pedig már 72 év a nyugdíjbavonulás
várható időtartama. Arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e az ilyen
jellegű változtatással, 90 százalékuk elutasító, s csak 10 százalékuk
gondolja azt, hogy a nyugdíjrendszer hatékonyan működéséhez megfelelően
tud hozzájárulni a korhatár jelentős emelése. Ennek kapcsán komoly
probléma – értett egyet Farkas András is egy közelmúltban tartott
sajtóbeszélgetésen -, hogy már a jelenlegi helyzetben sem igazán
biztosított az 55 év felettiek foglalkoztatása és ez a helyzet csak
romlani fog.
Mire számíthat a minimálbér-nemzedék?
De
a nyugdíjba menők számára sem túl rózsás a helyzet: jelenleg a nyugdíj
az utolsó nettó bér 80-90 százalékát teszi ki, ez a legoptimistább
becslés szerint is 2050-re 50 százalékra eshet vissza. Ráadásul
rendkívül komoly különbségek vannak a nyugdíj összegében: míg Budapesten
átlagosa 113 forintot fizettek ki átlagosan egy nyugdíjasnak, addig
Szabolcs-Szatmár megyében csak 77 ezer forint volt ez az összeg. A
következő években pedig tömegével éri majd el a nyugdíjkorhatárt az
elmúlt 20-25 év „minimálbér-nemzedéke”, akiknek jövőbeli juttatási
várományáról mindent elmond az, hogy az öregségi teljes nyugdíj összege 4
éve változatlan, 28 500 forint. További érdekesség, hogy az új
alaptörvény szerint már állampolgári jog az öregségi ellátás – vagyis az
Alkotmány alapján immár az I. pillér szolgáltatása sem „biztos”.
Öngondoskodás kell
A
jövő nyugdíjasainak aktív korukban maguknak kell félretenniük öreg
napjaikra, mert az állami nyugdíjból nem fognak tudni megélni –
figyelmeztet a Világbank is. Felmérésük szerint a polgároknak fizetésük
legalább 10-15 százalékát kéne félretenni ahhoz, hogy utolsó nettó
fizetésük 80-90 százalékához legalább hozzáférjenek. Ennek forrása
azonban ma meglehetősen bizonytalan, hiszen – miként a Generali egy
közelmúltbeli felmérése rávilágít a megtakarítani képes ügyfelek aránya a
2011-es 40 százalékról 2013. őszére 18 százalékra zsugorodott, s az
átlagos megtakaírás is csak a jövedelem 4 százalékát teszi ki. Égetően
fontos volt tehát, hogy a biztosítók hosszú lobbizása nyomán ismét
adókedvezmény segítse az öngondoskodást. Januártól a minimum 10 éves
tartamú nyugdíjcélú szerződés után 20 százalékos, maximum 130 ezer
forintos adójóváírást lehet igénybe venni. Az adójóváírás összegét
minden esetben a nyugdíj-biztosítási számlán írja jóvá a NAV.
Biztosított valamennyi, 55. évét be nem töltött ember lehet.
Nyugdíjpanama vagy festői panoráma nyílik az áldott öregkorra jó
kilátásokkal? Vakablak!
A nyugdíj elején még "költünk"
Ma
Magyarországon 65 éves korban – tehát a jelenlegi nyugdíjkorhatár után –
a még várható élettartam férfiaknál további 14, nők esetében 18 év. Az
aktuális nyugdíjkorhatár után várható élettartam egyre nő, miközben az
számszerűsíthető tény, hogy az átlagnyugdíj a KSH 2013-as becslése
szerint az átlagkereset mindössze 66 százaléka. A nyugdíjba vonulás után
a kiadások azonban nem csökkenek ugyanilyen mértékben, így mára
megkérdőjelezhetetlenné vált az aktív években való előtakarékosság
szükségessége, a nyugdíjas évek életszínvonalához tartozó anyagi fedezet
megteremtése érdekében. A nyugdíjbiztosítás erre megfelelő termék –
vélekedik a saját termékkel március 1-től a piacon lévő MetLife
Biztosító vezérigazgatója, Bartók János. Bár a jogszabály szigorú
kereteket szabott a nyugdíjbiztosítási termék esetében a nyugdíjba
vonulás előtti hozzáférés korlátozása terén, e terméknél is adott, hogy a
programhoz kapcsolódva eseti befizetéseket teljesítsenek, amelyekhez
nyitott a hozzáférés.
Nagy László Nándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése