Kereskedelem Eurázsiában - Fókuszban Oroszország

Az ukrán mesterséges válság kapcsán Oroszország állásfoglalása kiváltotta a nyugat haragját. Most azonban vizsgáljuk meg az orosz lehetőségeket, hogyha az a 0.1%-os valószínűség jönne össze, hogy Németország vezetésével a nyugati országok elkezdenék felbontani a nekik is jól jövedelmező kereskedelmi szerződéseiket Oroszországgal.

Természetesen a két világpólusú kereskedelem folytatása az oroszoknak is prioritás. A nyugat fele több ezer milliárd dolláros üzletei vannak az oroszoknak, azonban Moszkva ázsiai kapcsolatait se kell félteni. Mivel a jelenlegi nyugati "szankciók" ha másra mem, de arra rávilágítottak, hogy a felszín alatt mi is a nyugati államoknak a véleménye Oroszországról, ezért az oroszok -érthető módon- a jövőben ráerősítenek az Ázsia felé épített kapcsolatokra.

A jelenlegi kereskedelmi állapotot tükrözi a lenti grafikon. Ne feledjük, hogy Oroszország ma a világ GDP rangsorában az igen előkelő, 8. helyet foglalja el, valamint Oroszországból jön jelenleg a világ energiahordozóinak a 12%-a. Ha ez a szám Ázsia felé tolódik el, akkor annak már nagyobb horderejű geopolitikai következményei is lehetnek Európára nézve. Ha másért nem, azért, mert az alternatív energia megoldásokat lakossági szinten felül nem képesek hatékonyan alkalmazni szinte sehol (ott se mindig), valamint Európa a saját energiahordozó-kitermeléséből nem képes ellátni a saját igényeit.

Kereskedelmi forgalom egy adott országra nézve egyszerűsítve: az kereskedelmi import és export tételek összege.

Lássuk a számokat. Oroszország jelenleg Kínával 88.8 milliárd USD kereskedelmi forgalmat bonyolít le évente, 33 milliárd USD-t Japánnal, 32.7 milliárd USD-t Törökországgal, 26.4 milliárd USD értékben Kazahsztánnal, 25.1 milliárd USD-t pedig Dél-Koreával.

Dimitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy 2015-re el kívánják érni a 100 milliárd USD éves kereskedelmi forgalmat Kínával. Ahogy a dolog jelenleg kinéz, ez nem lesz túl nehéz, főleg ha az energiahordozók terén erősítenek rá az oroszok a kivitelre.

Látható tehát, hogy annak ellenére, hogy Oroszországnak az EU-val 2012-ben 330 milliárd USD kereskedelmi forgalma volt, az ázsiai kapcsolatok is jönnek fel erősen. Mivel fenntartható növekedési perspektíva inkább Ázsiában van, azért az oroszok előreláthatóan oda szeretnék áthelyezni a súlypontot hozzávetőlegesen 2/3 arányban, azaz az Európa és Ázsia közötti kereskedelmi forgalom 1/3 és 2/3 arányban való megosztása lenne a számukra a legoptimálisabb, természetesen a bevételek folyamatos növelése mellett.

Európában pedig miért nincs fenntartható növekedési perspektíva? Azért, mert az európai államok stagnálnak, kitartóan. A pénzek ide-oda mozgatásával játszanak, igazi értékteremtés nincs, az előállítás, ipar gyakorlatilag nem versenytársa a távol-keleti régióknak. Emellett még a bevándorlási politikájuk miatt az értékteremtő munka helyett inkább a szociális ellátórendszeren való csüggeszkedés lett kiemelt tevékenységi forma egyes etnikumoknak. Minőségileg természetesen fel tudják venni a nyugati országok a versenyt a távol kelettel, és ez így is marad előreláthatólag, a gond csak azzal van, hogy elszegényítették a széles fogyasztóképes keresletet. Ezért a folyamatos "válságpolitika" miatt az emberek egyre kevésbé veszik meg a nyugat-európai árukat, ehelyett inkább az olcsóbb, könnyebben cserélhető távol-keleti árucikkek felé fordulnak. Ez alól hazai viszonylatban kivétel az élelmiszer, hiszen abban protekcionista politikát kellene folytatnunk, azaz "vegyünk magyar terméket", illetve az autóipar egy szegmense, ahol a németek az egyeduralkodók.

A nyugat megint a saját csapdájába esett az emberek kifosztásával, ami rövidtávon meghozta a várt bevételt, de hosszútávon a fenntartható belföldi és regionális kereskedelem rovására ment. Hát ez az igazi válság.

Nagy Kálmán