Táplálkozásunk az ipari méretű élelmiszer-termelés
következtében jobban megváltozott az utolsó 150 évben, mint azelőtt két
évezred alatt. Többségünk szinte csak átalakított, feldolgozott,
finomított, nagy ökolábnyomú élelmiszert fogyaszt. Hova vezet mindez? –
erre keressük a választ a környezetvédelmi világnapon.
Húskészítmények, tejtermékek, édességek, finomított lisztből készült
pékáruk, majonéz, ketchup, chips, gyári befőttek, savanyúságok stb. –
ezekből hiába eszünk eleget vagy a kelleténél többet, ha nem azt
esszük, amire a szervezetünknek valóban szüksége lenne, annak hatása
csak hiánybetegség és súlytöbblet lesz.
A szakemberek ezt hívják minőségi éhezésnek, ami
mindannyiunkat érint: táplálkozásunk jobban megváltozott az utolsó 150
évben, mint azelőtt két évezred alatt. Evolúciós léptékben ez épp csak
villanásnyi idő, ami aligha elég az alkalmazkodásra.
A környezetvédelmi világnap (június 5.) alkalmat ad arra, hogy
végiggondoljuk, étkezési szokásaink környezeti és egészségi szempontból
is fenntarthatatlanok. Túlsúlyban vezetünk Európában. Ideje más útra
térni.
Kattints a képre nagyobb mérethezCSÖKKEN A TÁPÉRTÉK
A nagyüzemi mezőgazdaság, a túlhajszolt termelés pusztítja a talajt,
ezért csak rendszeres és nagy mennyiségű műtrágyázással és növényvédő,
rovarirtó szerekkel párosítva (és rengeteg vizet, energiát használva)
tartható fenn gazdaságosan a termelés. Emiatt azonban fokozatosan
csökken élelmiszereink tápértéke: például a gabona- és zöldségfélék
14-81%-át veszítették el ásványi- és nyomelem-tartalmuknak, a tej és a
zöldségfélék vitamintartalma 40-95%-kal csökkent az 1970-es évek óta.
Márpedig többnyire ezek kerülnek az asztalunkra, sőt csökkent
tápértékű terménnyel etetjük a haszonállatokat is. És ezekből a
csökkent tápértékű alapanyagokból készülnek a kényelmünket szolgáló
félkész és készételek is.
Fogynak is szépen – étrendünk jelenleg átlag 75%-ban előre
feldolgozott félkész vagy készételből áll. Étrendünkben a feldolgozott
húskészítmények (virsli, párizsi, száraz kolbász, sonka, bacon, pulyka
nuggets, halrudacska stb.), a zsíros sajtok aránya is több a
kelleténél. Tudta? Napi 50 g feldolgozott húsféle fogyasztása 19%-kal
növeli a 2-es típusú cukorbetegség és 42%-kal az érrendszeri betegségek
kialakulásának kockázatát. Miért? Mert a hústermékekben általában túl
sok a káliumozott só és sokféle adalékanyagot is tartalmaznak. Bezzeg a
sokféleképpen variálható, színpompás zöldségekből, gyümölcsökből,
gabonafélékből az ajánlott mértéknél 15-25%-kal kevesebbet fogyasztunk.
A gyerekek is ezt látják, és a szülők, az otthoni minta hatására ők
is ezt eszik, ezt szeretik. Gondoljunk csak a hazai konyhákból
kiűzhetetlen vasárnapi húsleves, rántott hús, sült krumpli combóra, a
virslis-ketchupos gyors vacsorákra, a „vega” rántott sajtra, a reggeli
sonkás szendvicsre, a futtában bekapott sajtos-ketchupos pizzaszeletre.
Egyhangú, túl gyakran fogyasztva nem épp egészséges, és mégis ezt
esszük. És ennek az étrendnek az ökolábnyoma is nagy.
Megoldás a tápanyaghiányos étrendre a nyers táplálkozás.
Tudnod Kell
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése