Az EU kivágatná az erdőink negyedét

Átmenetileg nem kell kivágnunk az EU miatt az erdőink egynegyedét és az ország teljes faállományának mintegy egyharmadát.

Hatalmas sikerként tálalja a hazai média, hogy az Európai Unióban egyelőre sikerült blokkolni azt a kezdeményezést, ami uniós tiltólistára tenné a fehér akácot. A Brüsszel politikai-gazdasági elit negyedében megfogant ötlet szerint a fehér akác veszélyes inváziós faj, ezért ki kell irtani az Európai Unió területéről. Igaz, az akác mint faj feltűnően szívós és gyorsan terjed. Ettől függetlenül a fehér akác adja a hazai méztermelés 50%-át, az ország faállományának több mint 34%-át, természetes erdőinknek pedig mintegy 25%-át.

Emiatt olyan ez a javaslat, mint az összes többi, amit az EU keresztülvitt. A magyar ipar túlnyomó részét éppen így semmisítették meg a rendszerváltást követően: egyetlen tollvonással. Brüsszelben papír született arról, az országban nem kell 10 cukorgyár, elég lesz 1 is. A helytartók pedig végrehajtották. Papír született arról, hogy nekünk bányászat, nehézipar, élelmiszeripar és hadsereg sem kell. A helytartók pedig megcsinálták. Adtak neki egy szép nevet, hogy jobban hangozzon a hazai ipar lerombolása, elnevezték kvótarendszernek. Ezek után meg sem lepődnénk, ha az EU miatt az erdőink negyedét is ki kellene vágni, a korrupt politikusok megcsinálnák, a birka nép pedig eltűrné.

A két évtizedes rombolás után van még valami, amit elfelejtettek megsemmisíteni: a magyar méz, amiért a nyugati ember bármennyi pénzt megad, mert minőségileg hozzá sem hasonlítható a nyugaton méz néven árult, üvegben lötyögő moslékhoz. Most az akác inváziós faj, ki kell vágni, gyorsan, lehetőleg mielőtt még kilépnénk az EU-ból, nehogy Magyarország bármiben is versenyképes maradjon.

Miért kellett ezt a javaslatot blokkolni? Nekünk semmi közünk ahhoz, hogy a nyugati országokban milyen erdőket vágnak ki, hogyan teszik tönkre a természetet, majd a saját iparukat. Nem kell elfogadni, és kész. Ha az EU olyan rendeleteket hoz, ami a tagállamokra kötelező jellegű, nekünk pedig nem elfogadható, nem az Európai Uniót kell megváltoztatni, hanem ki kell lépni, ők pedig csináljanak amit akarnak.

Nem vágjuk ki az erdőinket és kész, ennyivel el van intézve.

Akad-e az országban egyetlen politikus, aki meg meri ezt lépni? Még a választások előtt, kampányidőszakban sem? Pedig a nép ezt akarja. Senki nem meri azt mondani, hogy mi nem az EU-t akarjuk megváltoztatni, hanem ha az EU rendeletei ártanak a hazának, akkor kilépünk? Mindenkinek kötve van a keze és a szája, mozdulni nem tudnak az anyagi támogatóktól?

Fenyvesi Áron

Az Európai Uniónak semmi köze nincs ahhoz, hogy Magyarországon milyen fák nőnek – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán Kunhegyesen tartott sajtótájékoztatóján.

Az EU illetékes bizottsága egy olyan szabályozást kíván megvalósítani, amelynek révén beleszólhat abba, milyen fák legyenek a hazai erdőkben, és milyeneket ültessenek. Ezek az uniós törekvések elfogadhatatlanok, mert a magyar tájhoz évszázadok óta hozzátartozó akácfák tiltására, kiirtására irányulnak, és ezt a kormány nem támogatja – ismertette a magyar álláspontot a vidékfejlesztési miniszter.

Az Európai Unió az elmúlt év végén terjesztett elő egy olyan javaslatot, amely az úgynevezett özönnövények visszaszorítására vonatkozik, és az inváziós fajoknak tituláltak közé az akác is bekerült – emlékeztetett Fazekas Sándor. Megjegyezte, hogy az ügy a korábbi szocialista kormányok felelősségét is felveti. A 2009-ben elfogadott erdőtörvény egyik végrehajtási rendeletében ugyanis káros, agresszíven terjeszkedő növényként nevesítik az akácot, és ez ad egyfajta jogalapot az ellene való fellépésnek.

Az akác adja ma a hazai faállomány egyharmadát, az erdőterületek 25 százalékát, és ipari faként, erdősítésre alkalmas növényként pótolhatatlan. A magyar méhészeti ágazatban, ahol 18-19 ezer méhészet működik megélhetést adva 80 ezer embernek, a termelt méz fele akácerdőkből származik – mutatott rá a miniszter.

“Nekünk az a felfogásunk, hogy az akácot hungarikummá kell nyilvánítani, és nem üldözni kell, hanem telepíteni” – húzta alá Fazekas Sándor. Újságírói kérdésre elmondta: az uniós rendelet még szövegezés alatt áll, és ha véglegesítésekor az akácot özönfajjá nyilvánítják, akkor már nem lesz olyan nemzeti mozgástér, amivel élni lehet. Ezért mindent el kell követni azért, hogy ezt megakadályozzuk – jegyezte meg.

Janez Potocnik környezetvédelmi biztos szóvivője kedden az MTI-nek megerősítette, hogy a biztos megkapta Fazekas Sándor levelét, amelyben a vidékfejlesztési miniszter azt kérte, hogy az akácméz alapanyagát adó fehér akác ne kerüljön fel az uniós listára. Joe Hennon tudatta, hogy az erre vonatkozó rendelet számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely alapján a bizottság köteles figyelembe venni, hogy egy-egy faj mióta van jelen Európában és milyen gazdasági-társadalmi haszon származik belőle.”Ezek a megfontolások szerves részét képezik majd annak az elemzésnek, amely alapján össze fog állni a lista” – ismertette a szóvivő.

Hennon azt is világossá tette, hogy abban az esetben, ha a fehér akác mégis rákerülne a listára, Magyarországnak elsősorban arról kellene gondoskodnia, hogy ne terjedjen tovább. Ez nem jelentené azt, hogy Magyarországnak teljes mértékben ki kellene irtania az akácosokat.

A bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. A tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben.

A fehér akác Észak-Amerikából származik, Magyarországon Mária Terézia uralkodása idején, a XVIII. században kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére. Joe Hennon arra is rámutatott, hogy a bizottság olyan fajokról állít össze listát, amelyek uniós szinten is aggodalomra adnak okot. A listát a bizottság a tagállamokkal közösen, kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok figyelembe vételével állítja össze – hangsúlyozta a szóvivő.

(MTI/VM Sajtóiroda) – Kormany.hu

Vélemény:
A Szabad Riport kiegészítése: Az Unió, az akácosok kiirtásával nemcsak elvenné Magyarországtól az akácmézet, – hanem valódi félsivataggá kívánná tenni a a magyarországi síkságok egy jelentős részét, – és nem utolsósorban elvenné ezzel az egyszerű vidéki magyar lakosság legfontosabb tüzelőanyagát is.

Az akác gyorsan nő, kitűnő energia növény, – és a lehető legjobb tüzelőanyag a magyar falvak kályháiban. – Semmilyen más fa nem ég olyan jól, mint az akác, – vidéki kollégánk elmondása szerint kevés benne a csersav, - magas a fűtőértéke, – jó meleget ad, – tisztán ég, hamu is alig marad utána.

A “Duna-Tisza közi homokhátságon” pedig, kitűnően megköti a homokot, – s nem engedi elsivatagosodni az egyre kevesebb vízhez jutó tájegységet.

Olyan merényletet terveznek tehát hazánk ellen az EU gyarmatosítói, mely az akácméz megszüntetésén kívül, – meggyorsítaná egyes tájegységeink elsivatagosodását, – s megfosztaná az egyszerű magyar embereket a tüzelőjüktől.

De ez, – nem jön nekik össze, mert a kormány nagyon helyesen ellenáll az Uniónak. Őszintén reméljük, hogy ezúttal keményen és eredményesen.

***

Így folytatódna az elsivatagosodás Közép-Magyarországon, – ha az EU-nak sikerülne kiirtattnia a futóhomokot jól megkötő akácosokat: