Na de a forinthiteleseket ki menti meg?
Ismét napirenden a régi
devizahiteles szerződések felülvizsgálata, az egész
devizahiteles-probléma. Megnéztük hát újra, hogy a devizahitelesek vagy a
forinthitelesek vannak nagyobb bajban. Az állás majdnem döntetlen, a
forinthitelesekkel mégsem törődik senki.
Az MNB negyedévente publikálja a
lakosság hitelállományának összetételére vonatkozó adatokat. A
legfrissebb, március végi számok a hitelállomány minőségének további
lassú romlását mutatják a jelzáloghitelek körében: Akár devizahiteles,
akár forinthiteles, akár lakáshitel, akár szabad felhasználású hitel,
mindegyik körben tovább nőtt a legalább 91 napja nem fizetett hitelek
aránya az összes hitelen belül. (Összeg szerint, azaz a problémás
hitelek összegét osztottuk az összes hitelállomány értékével.)
Ráadásul ha nem vonjuk össze a 91-365
napos fizetési késedelemben levőket az egy év feletti késedelemben
levőkkel, akkor még rosszabb a kép: a három hónap és egy év között nem
fizetők száma csökkent ugyan, de a több mint egy éve nem fizetőké ennél
jobban nőtt, mind a négyféle kategóriában az első negyedévben. Különösen
furcsa ez annak fényében, hogy állítólag nagyon magas volt a gazdasági
növekedés és nőtt a lakossági fogyasztás is.
Az év elején már felvetettük ugyanezt a
problémát, akkor is megállapítottuk, hogy arányaiban majdnem ugyanannyi
forinthiteles van bajban, mint devizahiteles. Sőt, amint a grafikon is
látható, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a bajba jutott
forinthitelesek aránya meghaladja a devizásokét is.
Amint pedig táblázatunkból látszik, a
devizahiteles szerződések száma nem sokkal, csak 16 százalékkal haladja
meg a forinthitelekét. A devizahitelek összértéke ugyanakkor több mint
háromszorosa a forinthitelekének, így valamennyire érthető, hogy a
devizahitelesekkel jobban törődnek. Érthető, de nem feltétlenül
igazságos és racionális.
Sokak szerint a devizahitelesek
megmentésére fordított rengeteg pénz, idő, energia helyett a gazdasági
növekedés elősegítésére, valódi, tisztességes megélhetést biztosító
béreket fizető munkahelyek megteremtésére, vagy adócsökkentésre lenne
célszerű koncentrálni. Ez ugyanis az összes hitelesnek, és a
hitelcsapdába bele nem esett, de adófizetésein vagy banki költségein
keresztül a devizaadós-mentési akciók számláját fizető adófizetőknek is
javára válhatna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése