Távolodna Európától a harmadik Orbán-kormány?

Támogatta a külügyi bizottság hét igen szavazattal és egy tartózkodás ellenében Navracsics Tibor kinevezését a külgazdasági és külügyi tárca élére. Meghallgatásán annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a külügyekben sikerül valamiféle konszenzust elérni. Navracsics hangsúlyozta, "egy demokráciában a vita elkerülhetetlen", így elkerülhetetlen, hogy külpolitikai kérdésekben is viták legyenek, - majd külön kiemelte, hogy senki nem kérdőjelezheti meg Magyarország Európához tartozását.

Mindebből feltételezhető, hogy Navracsics Tibor a harmadik Orbán-kormány külügyének élén olyan irányvonalat fog képviselni, amely felveti annak gyanúját, hogy a kormány "megkérdőjelezi Magyarország Európához tartozását". Ilyen vádak akkor kerülhetnek elő a radikális atlantista ellenzék felől, ha a kormány szorosabb kapcsolatokra törekszik Moszkvával. Azonban nem árt elfelejtenünk, hogy bár Magyarország Európa része, Európa nem az Európai Uniót jelenti. Navracsics Tibor 1996-97-ben a brightoni egyetemen tanult, így aligha feltételezhető, hogy a kormány valóban "eltávolodna Európától". Egyértelmű, hogy egy nyugaton kiképzett politikus-csoport nem fogja feladni az atlantista politikát, legfeljebb annak mérsékeltebb változatát képviseli majd, miközben megpróbálnak kettős játékot űzni Moszkvával.

http://www.hidfo.net/2014/06/03/tavolodna-europatol-harmadik-orban-kormany

Varga idén is munkahelyteremtésről beszélt, tovább fényeznék a statisztikát

Varga Mihály miniszterelnöki meghallgatásán az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában elmondta, hogy a magyar gazdaságpolitika következő egy-másfél évét a növekedésnek, a munkahelyteremtésnek, a versenyképesség fokozásának kell meghatároznia. A nemzetgazdasági miniszter a harmadik Orbán-kormányban is be fogja tölteni korábbi pozícióját. Szerinte a magyar gazdaság egy stabilizációs időszakon ment át, az elmúlt négy évben sikerült csökkenteni az államháztartás adósságát, a költségvetési hiányt pedig 3% alá szorították. Varga elmondta, hogy 4 millió fölé nőtt a munkavállalók száma, a munkanélküliségi ráta pedig 9% alá csökkent.

A nemzetgazdasági miniszter láthatóan egyszerű statisztikának látja az országot, vagyis funkcionáriusként végzi tevékenységét. A munkahelyteremtés az elmúlt négy évben szinte kizárólag a közmunkaprogramot jelentette. Miközben a munkahelyek száma folyamatosan csökken, a kormány több mint 400 ezer embert vont be a közmunkaprogramba, hogy a foglalkoztatottság és munkanélküliség statisztikája szebben mutasson Brüsszelben. Az előző parlamenti ciklus végére a közmunkaprogram adta az ország összes "munkahelyének" több mint 10%-át. Ezek a "munkahelyek" semmilyen valós gazdasági hasznot nem hoznak az országnak, a közmunkaprogram célja a foglalkoztatottsági statisztika ráfizetéses feljavítása, hogy a kormány így hozzáférjen olyan uniós forrásokhoz, melyeket a rosszabb statisztika miatt Brüsszel egyébként megvonna az országtól.

Ha a kormány a következő másfél évben olyan munkahelyteremtést fog folytatni, mint az elmúlt négy évben, az a valós munkahelyek számának további csökkenését jelenti.

http://www.hidfo.net/2014/06/03/varga-iden-munkahelyteremtesrol-beszelt-tovabb-fenyeznek-statisztikat

Csak az Európa Tanácsból kilépés árán javulhat a közbiztonság

Nincs realitása a halálbüntetés bevezetésének az igazságügy-miniszteri posztra jelölt Trócsányi László szerint. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés viszont maradni fog. Trócsányi az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága előtt beszélt, ahol elmondta, hogy a halálbüntetés bevezetését az Európa Tanácsból kilépés tenné lehetővé, ami - szerinte - nem fog megtörténni. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 7 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett támogatta.

Trócsányi László 2010 óta Magyarország párizsi nagykövete, előtte 2007-től az alkotmánybíróság tagja volt. 2000 és 2004 között, a radikális atlantista átmenet előtt Magyarország brüsszeli nagyköveteként működött. Atlantista politikusként az euro-atlanti integráció elősegítésén dolgozott. 2005-ben az Európai Unió akkori tagállamainak alkotmányát magyar nyelvre lefordította. Állásfoglalása a halálbüntetésről az európai trendnek megfelelő - az EU nem ismeri el a halálbüntetés létjogosultságát, annak ellenére, hogy a halálbüntetésnek bizonyíthatóan elrettentő ereje van, az ilyen büntetési formát alkalmazó országokban a hétköznapi bűnelkövetések száma jelentősen csökkent.

http://www.hidfo.net/2014/06/03/csak-az-europa-tanacsbol-kilepes-aran-javulhat-kozbiztonsag

A Soros Alapítványtól az emberi erőforrások miniszteri posztjáig

Támogatta Balog Zoltán jelölését az emberi erőforrások miniszterének posztjára a Kulturális Bizottság. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 9 igen és 6 nem szavazat mellett erősítette meg. A leendő emberi erőforrások miniszter szerint még korai lenne nyilatkozni az oktatási rendszer átalakításának hatásairól, - ezzel a kijelentéssel hárította a korábbi tevékenységének káros voltát bíráló vádakat. Balog szerint a kormány a kultúra területén "kiszolgáló" szerepet szán magának. Természetesen egyáltalán nem mindegy, hogy kultúra alatt mit ért a kormány.

Balog Zoltán szintén atlantista politikus, 1990-től '93-ig a Soros Alapítvány támogatásával létrehozott Fidesz országgyűlési frakciójánál volt szakértő. 1993-95 között a Bonni Egyetemen tanult (majd oktatott), ami Németország egyik elit egyeteme, és a német nemzetbiztonsági szolgálatok emberi erőforrásának elsődleges forrása. Így Balog Zoltán kapcsán szintén felmerül a kérdés, hogy a mérsékelt atlantista kormány részeként melyik ország érdekét is szolgálja.

http://www.hidfo.net/2014/06/03/soros-alapitvanytol-az-emberi-eroforrasok-miniszteri-posztjaig

Amit senki nem fog kérdezni Magyarország új külügyminiszterétől

Orbán Viktor a múlt csütörtökön nevezte meg miniszterjelöltjeit, - kedden kezdődött meghallgatásuk a bizottságokban, ami a mai nap folyamán le is zárul. Ma az európai ügyek bizottsága Navracsics Tibort és Lázár Jánost hallgatja meg, a fenntartható fejlődés bizottságban pedig Fazekas Sándor fog nyilatkozni. Pintér Sándor belügyminiszter és Hende Csaba honvédelmi miniszter-jelöltet a honvédelmi és rendészeti bizottság, valamint a nemzetbiztonsági bizottság fogja meghallgatni. A miniszterjelöltek pénteken teszik le az esküt.

Navracsics Tibornak feltehetőleg aligha fogja feltenni az európai ügyek bizottsága azt a kérdést, hogy nyugati tanulmányai mennyiben befolyásolják az ország külpolitikai orientációját.

Navracsics Tibor 1996-97-ben Angliában, a Brightoni Egyetemen volt ösztöndíjas. Hazatérését követően többek közt a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának tagja lett, ami azóta is aktívan foglalkozik az európai integrációt akadályozó tényezőkkel. Később a Fidesz - Magyar Polgári Párt politikai elemző osztályának vezetőjeként is tevékenykedett, vagyis miután kikerült a nyugati egyetemről, aktívan részt vett hazánk EU-csatlakozásának előkészítésében.

http://www.hidfo.net/2014/06/04/amit-senki-nem-fog-kerdezni-magyarorszag-uj-kulugyminiszteretol