Ránk szakad az egész nyugdíjrendszer
Később lehet majd nyugdíjba
menni, ráadásul alacsonyabb lesz a nyugellátás összege is. Gál Róbert
Iván, a Tárki vezető kutatója szerint az is komoly probléma, hogy a
mostani fiatal 20, 30 éves generációnak nincs elég gyermeke, így a
felosztó-kirovó rendszerben nem lesz elég járulékfizető. A vezető
kutató egy interjúban fejtegette a magyar nyugdíjrendszer hibáit, és
hogy milyen irányba is lehetne fordulni a javítás érdekében.
“Nincs ideális nyugdíjkorhatár, ez
attól függ, hogy milyen a társadalom korszerkezete, és milyen
felhalmozásai vannak a nyugdíjba vonulóknak. Magyarországon gyorsan
javulnak az életkilátások, emelkedik az élettartam, kitolódik a
nyugdíjba vonulás életkora” – mondta Gál Róbert Iván, a Tárki vezető
kutatója a Privátbankár.hu-nak adott interjújában. A vezető kutató
szerint mindez alapot ad a korhatáremelésre, de ha ezzel nem tart
lépést az oktatási rendszer és felnőttképzés, akkor az elavult
végzettségű emberek nem igazán találnak majd munkát, vagy csak nagyon
olcsón.
Gál Róbert Iván szerint csodák
nincsenek, ha nincs kellő felhalmozás, és túl hosszú a nyugdíjban
töltendő életszakasz, akkor a nyugdíjak is alacsonyak lesznek, és az
aktívakat is kirabolják. Ha a következő 30 évet nézzük, akkor szerinte
azt látjuk, hogy a most termékeny korban lévőknek kevés a gyereke,
tehát nekik extrán sokat kell költeniük gyermekeik oktatására és tőkét
kell felhalmozniuk, hogy legyen pénzük a nyugdíjba vonuláskor. A vezető
kutató elmondása szerint lehetne kötelező önkéntes alapú
nyugdíj-megtakarítás, de ennek az esélyei nagyon rosszak, mivel
szerencsétlen nyelvet sikerült használni az utóbbi években ennek
kapcsán.
A vezető kutató szerint, attól, hogy a
mostani fiatalok már tudják, hogy az állami nyugdíj kevés lesz, attól
még nem takarítanak meg többet. A dohányosok is tudják, hogy tüdőrákot
kapnak a cigarettától, és mégsem bírnak leszokni róla – tette hozzá a
kutató.
Gál Róbert Iván szerint ha
elektronikusan rendelkezésre áll egy adatállomány, akkor lehet egyéni
nyilvántartást csinálni, már legalább 15 éve meg meg lehetett volna
csinálni, sokkal intelligensebb lenne a rendszer. A Tárki vezető
kutatója szerint kellen tőkepiacokban is gondolkodni a nyugdíjrendszer
kapcsán, csak azt szokták az emberek elfelejteni, hogy egy
felosztó-kirovó rendszerből átállni egy felhalmozó rendszerbe, több
generációba telik. A szakértő szerint ugyanakkor volt egy 15-20 éves
periódus, egy demográfiai ablak, ami épp most zárul be, amikor
viszonylag kicsi volt az eltartottak, és viszonylag nagy az eltartók
száma. A Ratkó-gyerekek még, a Ratkó-unokák már járulékfizetők voltak,
tökéletes időszak lett volna a nettó tőkefelhalmozásra. Elszalasztottuk
ezt a lehetőséget Gál Róbert Iván szerint, tőke helyett adósságot
halmoztunk fel.
A magánnyugdíj-pénztárak alkalmasak
lettek volna tőkefelhalmozásra, csak rosszul kezeltük az átmeneti
időszakot, amíg fizetni kellett a folyamatban lévő nyugdíjakat, de a
járulékok egy részét nem fordíthattuk erre, mert felhalmoztuk. Az
átmeneti hiányt adósságból fizettük, nem a fogyasztás visszafogásából.
Voltak magánnyugdíj-pénztárak, amelyek tőkét halmoztak fel, és volt az
államháztartás, ahol pedig gyűlt az adósság. Ez a hajó ugyanakkor most
már elúszott – emelte ki a kutató.
Gál Róbert Iván szerint nem igaz, hogy
nem lesz nyugdíja a mostani 30, 40 éveseknek, csak alacsony lesz, és
sokat kell érte dolgozni. Nyugdíj mindig lesz egy felosztó-kirovó
rendszerben. Nem rakétatudomány szerinte arra rájönni, hogy az aktív
korúak nyugdíja nem abból lesz, amit az öregebbeknek fizettek, hanem
abból, amit a náluk fiatalabbaknak. Mindaddig, amíg a felosztó-kirovó
rendszer nem számítja be a gyereknevelést, folyamatosan vágja maga
alatt a fát. És nem csak itt, hanem a világon mindenhol – tette hozzá a
kutató.
A vezető kutató szerint mindemellett
meg kellene szüntetni azt, hogy ha a nyugdíjrendszerről beszélünk,
mindenki kizárólag a mostani nyugdíjasokra gondol, nem pedig a
járulékfizetőkre. Intelligens, diplomás fiatalemberek időről időre
mozgalmakat indítanak, hogy legyen vége a felosztó-kirovó rendszernek,
de nem tudják, hogy nem a rendszer szúr ki velük, hanem ők szúrnak ki
magukkal, mert nincs gyerekük – hangsúlyozta Gál Róbert Iván. Szerinte
az egyéni felelősségre kormányzati politikával is rá lehet segíteni. A
kutató szerint azonnal meg kellene szüntetni azt a nyelvet, ami
gyanússá teszi a tőkefelhalmozást, meg a tőkefelhalmozó szervezeteket,
ezeket inkább versenyeztetni kellene egymással a jobb eredmény
érdekében.
(HVG)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése