2013-ban Szíria
volt terítéken, amikor az Egyesült Államok által megrendezett egész sor
provokációt követően a katonai akció szinte elkerülhetetlennek látszott,
amit azonban Putyin az utolsó pillanatban meghiúsított.
2014-ben Ukrajna következett, ahol (ismét) az amerikai külügyminisztérium és Victoria Nuland által szervezett elhúzódó kampány eredményeként végül a már hagyományosnak számító puccs (lásd: Egyiptom és Líbia
esetét) meghozta a kívánt eredményt, azonban végül ismét Putyin került
ki győztesen, szinte egyetlen lövés nélkül csatolva országához a
stratégiai fontosságú Krím félszigetet.
Tehát
miután Putyin kétszer is túljárt az USA eszén, ideje megpiszkálni a
régi geopolitikai sebeket, amelyek közül talán Irán a legérzékenyebb. És
ki más lenne a legalkalmasabb a feladatra, mint Izrael.
A Haaretz a következőket írja:
„Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Moshe Ya’alon védelmi miniszter felszólították a hadsereget, hogy készüljenek fel az iráni nukleáris létesítmények elleni esetleges katonai támadásra, amelynek költségei legalább 10 milliárd sékelt (651 milliárd forint) tesznek ki az idei évben, a nyugat és Irán között folyó tárgyalások ellenére, áll egy rangidős katonai vezető nyilatkozatában.”
A
félreértések elkerülése végett tisztázzuk, hogy milyen előnyökkel jár
egy ilyen akció az érintettek számára: több háború több katonai kiadást
jelent, ami még több „kitört ablakot” és így magasabb GDP-t eredményez.
Az Izraeli Védelmi Erők terveivel kapcsolatos januári és februári Knesszet bizottsági meghallgatásokon résztvevő három Knesszet tag elmondta, hogy a védelmi költségvetésből 10-12 milliárd sékelt irányoztak elő az Irán elleni támadásra, ami hozzávetőleg megegyezik a 2013-ra jóváhagyott összeggel.
Az
Egyesült Államokkal ellentétben, ahol a háborús retorika már művészi
vagy mondhatni tudományos szintre emelkedett, Izraelben kicsit
komolyabban veszik a dolgokat:
Az Izraeli Védelmi Erők képviselői elmondták, hogy a hadsereg egyértelmű direktívát kapott a kormány politikai képviselőitől (értsd: Netanjahu és Ya’alon), hogy folytassák az iráni nukleáris létesítmények elleni független izraeli támadásra való felkészülést, függetlenül az Irán és a nyugat között folyó tárgyalásoktól, mondta a három képviselő.
Ami
pedig a potenciális támadás diplomáciai ürügyét illeti, nem igen kell
találgatni, hiszen már három éve ugyanazt használják: megtámadni Iránt,
mielőtt az atombombát küld Izraelre, hogy letörölje a föld színéről.
Az Irán és a hat hatalom közötti átmeneti megállapodás megszületése óta Netanjahu számtalanszor kihangsúlyozta, hogy Izrael azt nem tartja magára nézve kötelező érvényűnek. Az elmúlt néhány hét során, ahogy a végleges megállapodással kapcsolatos tárgyalások újraindultak, Netanjahu erősített Iránt célzó retorikáján és ismét az ország atomlétesítményei elleni egyoldalú támadás lehetőségéről beszél.
„Barátaim! Azt gondolom, hogy ha hagyjuk Iránnak az Urániumdúsítás folytatását, azzal megnyitjuk az utat az ár előtt,” mondta március elején Netanjahu az AIPAC konferencián. „Ez nem történhet meg, és mi teszünk róla, hogy ne történjen meg.”
Ironikus
módon ez alkalommal éppen az Egyesült Államok bizonyulhat Izrael
legnagyobb visszatartó erejének, amely az elmúlt hat hónap során
valamilyen titokzatos oknál fogva Irán legádázabb ellenségéből egyik
legkészségesebb potenciális partnerévé alakult és immár nem lát egyebet
az országban, mint piaci frontot (nem beszélve az ott található
természeti kincsekről).
Ettől
függetlenül az USA is látja, hogy most, miután az ukrán helyzetet
látszólag, de legalábbis egy időre hatástalanították, lépnie kell. Éppen
ezért kedden, miután Oroszország viszonylag békésen területéhez
csatolta a Krímet, az Egyesült Államok nagy nehezen és igen erőtlenül
megadta válaszát, felfüggesztetve Szíria washingtoni nagykövetségének és
konzulátusainak működését és felszólította az amerikai
állampolgársággal nem rendelkező szír diplomatákat, hogy hagyják el az
országot. A furcsa időzítésű lépést Daniel Rubinstein, az Egyesült
Államok szíriai különmegbízottja, azzal magyarázta, hogy Bashar
al-Assad, aki nem hajlandó lemondani posztjáról, tehető felelőssé a
szíriaiak elleni atrocitásokért.
„Úgy határoztunk, hogy számunkra elfogadhatatlan, hogy az érintett rezsim által kinevezett személyek diplomáciai és konzuli tevékenységet folytatnak az Egyesült Államokban,” mondta Rubinstein, akinek kinevezését hétfőn jelentette be a külügyminisztérium.
„Ennek értelmében az Egyesült Államok a mai napon értesítette Szíria kormányát, hogy washingtoni nagykövetségének valamint Troy-ban és Houstonban található tiszteletbeli konzulátusainak működését azonnali hatállyal függessze fel,” áll a nyilatkozatban. (http://www.reuters.com/article/2014/03/18/us-syria-crisis-usa-idUSBREA2H1CV20140318)
Más
szóval az Egyesült Államok ismét saját „erkölcsi felsőbbrendűségi”
kódexét próbálja ráerőltetni a közel-keleti orosz befolyást képviselő
országra, azzal büntetve a Kremlt, hogy kirúgja saját területéről a szír
képviseleteket. Putyin valószínűleg sírva fakadt a hír hallatán.
Az
egyetlen probléma, hogy mostanra több mint egyértelmű a világ számára,
hogy az „amerikai béke” szerkezete csak a saját álomvilágában élő
Egyesült Államokra és arra a hét fizetésképtelen államra érvényes,
amelyek adósságon alapuló piramisjátéka egyre jobban függ az alacsony
kamatokon és ingyen pénzen alapuló központilag megtervezett rezsimtől.
Mindenki más számára egyértelmű, hogy provokáció esetén az Egyesült
Államoktól leginkább szankciókra és bezárt nagykövetségekre
számíthatnak, hogy vezetőik minél előbb visszatérhessenek kedvenc
feladatukhoz, a papírvagyon nyomtatásához.
Forrás: zerohedge.com
Izrael csapást mérhet Iránra 2014-ben

Benjámin
Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mosé Jaalon védelmi miniszter
utasítást adott az izraeli katonaságnak, hogy folytassa az iráni
objektumokra való esetleges csapásmérés előkészítését – jelenti szerdán a
Háárec lap.
Az
újság értesülései szerint az izraeli kormány máris döntött arról, hogy
2,89 milliárd USA-dollárt utal ki 2014-ben az Irán elleni esetleges
támadás előkészítésére.
Netanjahu
korábban többször hangoztatta, hogy az Irán és a nemzetközi „hatok”
köztes egyezményét nem effektívnek tartja. Az izraeli kormányfő
véleménye szerint az egyezmény nem akadályozhatja Izraelt a nukleáris
fegyver kifejlesztésében.
ruvr.ru
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése