Még idén jöhet a Nemzeti Közműszolgáltató Vállalat

Elképzelhető, hogy már ősszel nekiáll a kormány a Nemzeti Közszolgáltató Társaság megvalósításának. A legnagyobb homály egyelőre ott van, hogy mi lesz azokkal a területekkel, amiket nem vett meg az állam. Idén még biztosan nekifutnak a devizahitelesek ügyének is.

Még a nyáron elfogadhatja a parlament az új közszolgáltatási törvényt, és még az idén megalakulhat a Nemzeti Közszolgáltató Társaság (NKT) – tudta meg a hvg.hu kormányzati forrásból. Az illető a cég elnevezésében nem volt teljesen biztos, de mint mondta, „a ’nemzeti’ név egy ilyen fontos dologból nyilván nem maradhat ki, a ’közszolgáltató’ pedig adja magát a profil miatt. De hogy ’társaság’-nak, ’holding’-nak hívják majd, vagy esetleg más társasági forma alapján nevezik el, az még nem eldöntött” – mondta a forrás.

Kormányközeli informátorunk szerint a törvény szövege gyakorlatilag már tavaly novemberben elkészült, és azóta vár arra, hogy a kormány elé kerüljön. De szerinte erre is hamarosan sor kerül. A jogszabály kulcsmondata a következő: „az állam a közműszolgáltatások biztosítására társaságot hoz létre, többségi közösségi tulajdonban”. Vagyis – és ez lényeges fejlemény az eddig ismert részletekhez képest –, a cég kisebbségi részét akár egy magáncég, sőt akár egy külföldi vállalat is birtokolhatja majd. Kérdésünkre, hogy ez hogyan fér össze a nonprofit jelleggel, az informátor azt mondta: egyáltalán nem szokatlan, hogy egy állami cégben kisebbségi magántulajdon is van.

Ide is, oda is

Jelen esetben például el lehet képzelni egy olyan felosztást is, hogy bizonyos tevékenységeket, például a gáz- vagy vízfogyasztás mérését (ami komolyabb technikai felkészültséget igényel) a külföldi kisebbségi szakmai tulajdonos végzi. Ebben az esetben az üzemi költségekben megjelenne az is, hogy ők ezt a részfeladatot profitorientált módon végzik el, ennek mértéke pedig természetesen tárgyalások eredménye lenne.

A cég a Főgáz és a Fővárosi Csatornázási Művek teljes állami tulajdonba vételét követően, a Közép, valamint a Dél-dunántúli Gázszolgáltató megvásárlásával (mindkettő az E.ON tulajdonában van) kapja meg az induláshoz szükséges formáját. A kormányzati forrás szerint a cél, hogy a társaság szolgáltatásaival az ország nagyobbik részén biztosítsa a gáz, az áram-, a csatorna- és lehetőleg a vízszolgáltatást is.

Orbán Viktor az észak-déli gázfolyosó magyar és szlovák földgázhálózatok összekapcsolása alkalmából rendezett ünnepségen 2014. március 27-én Fotó: Fazekas István

A kormányzati logika szerint a cég az árképzésének köszönhetően alá tudna ígérni a jelenleg még a magyar piacon jelen lévő többi közműszolgáltatónak. Ezzel párhuzamosan kampányt indítanának a fogyasztók megnyerése érdekében. Arra a kérdésre, hogy az állami holding szolgáltatási területén kívül eső fogyasztók hogyan juthatnak hozzá az olcsóbb szolgáltatásokhoz, azt a választ kaptuk, hogy elvileg ma is lehetséges a fogyasztó gáz- vagy áramszolgáltatók közötti válogatása.

A valóságban ez azért nagyon bonyolult, mivel a hatósági árazás miatt minden szolgáltatónál ugyanannyit fizet a lakossági fogyasztó, így a szabad szolgáltatóválasztás jelenleg értelmetlen opció, mivel nem működik a piac. Az új rendszerben viszont – magyarázta a forrás – az állami holding feladata lesz megteremteni annak a lehetőségét, hogy mindenki élhessen a szolgáltatóválasztás jogával.

Ez a gondolatmenet arra utalhat, hogy a kormány nem vesz állami tulajdonba minden közműszolgáltatót. Az E.On után tehát nem törekszik a Tigáz, illetve az E.On áramszolgáltató állami vállalattá tételére. Kérdés, hogy egy Nemzeti Közszolgáltató Társaság mint állami szereplő mennyi helyet hagy például a Tigáznak arra, hogy a saját költségeit el tudja számolni az árban. A költség egyébként aszerint is különbözik, hogy az a fővárosban, a Dunántúlon vagy a kelet-magyarországi régióban merül fel.

Ki képzi az árat?

Az NKT árképzésével kapcsolatban a forrás annyit mondott, hogy egy ilyen rendszerben a központi árszabályozás jelenlegi formája vélhetően fölöslegessé válik, de még erről sincs ugyanakkor döntés. Forrásunk szerint a legvalószínűbb megoldás, hogy az állam közszolgáltatási szerződést köt majd a Nemzeti Közszolgáltató Társasággal. Ennek része lesz a mindenkori ár megállapítása is, így attól kezdve a holding feladata lesz, hogy ebből biztosítsa saját működését. Azt a forrás ugyanakkor hangsúlyozta: a nonprofit jellegtől függetlenül a mindenkori közműáraknak olyanoknak kell lenniük, hogy a rendszer folyamatos fejlesztésére és karbantartására legyen pénz.

Mindeközben a Fidesz-KDNP-ben sem egyértelmű a harmadik Orbán-kormány egyik legjelentősebb intézkedésének megítélése. Van olyan befolyásos fideszes képviselő, aki szerint „a nonprofit jelleg Kelet-Európában mindig azt jelenti, hogy a menedzsment nem érzi elég motiváltnak magát az eredményes működtetésre, és – mondjuk ki – ilyen esetben sokan hajlamosabbak a belső vállalati korrupcióra is”. A képviselő egyébként a megvalósítás sebességét illetően sokkal pesszimistább. Mint mondta, jó, ha a rendszert a ciklus végére sikerül felállítani és beindítani. Az ütemezést illetően egy másik kormányzati forrásunk is úgy vélte, amennyiben a 2018-as választásokra már úgy fordulnak rá, hogy éppen elkezdett működni a nonprofit közműszolgáltatás Magyarországon, akkor azt már sikerként könyvelhetik el.

Mint még március közepén megírtuk, az állam a Fővárosi Gáz-, Csatornázási, és Vízművek átvételével afféle modellkísérletbe kezd a választások után a közművek nonprofit üzemeltetésével kapcsolatban. Ezzel kapcsolatosan még az is felmerült, hogy Budapesttől gyakorlatilag minden városüzemeltetési feladatot átvesznek, a tömegközlekedéssel együtt. Ami gyakorlatban azt is jelenti, hogy az állam átveszi a két nagy városházi holdingot, a Budapesti Városüzemeltetési Központot és a Budapesti Közlekedési Központot.

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. decemberben írta alá a Főgáz Zrt. addig német tulajdonban lévő 49,83 százalékos részvénypakettjének megvásárlásáról szóló adásvételi szerződést. A pakettet 41 milliárd forintért vette meg az MVM. A Főgáz többségi tulajdona jelenleg a fővárosi önkormányzat tulajdonában van. A Fővárosi Közgyűlés január 29-i zárt ülésén mondott le a Főgáz-részvények elővásárlási jogáról.

És még nincs vége...

A héten megjelent a kormányhatározat, mely szerint az MVM a főváros Főgázban meglévő többségi tulajdoni hányadát is meg kívánja vásárolni. A főváros közgyűlése megadta a hozzájárulást, de az árról még nem született döntés. Az MVM megvenné az E.On két gázelosztó társaságát és az ügyfélszolgálati cégét is. A szándéknyilatkozatot alá is írták, a vételárról szintén még nincs információ, azt állítólag később állapítják meg.

A lakossági rezsi több lépésben történt csökkentése ugyanakkor csak az első lépés volt a kormány szándékai szerint. Orbán Viktor még március 21-én a brüsszeli uniós csúcson jelentette be, hogy a háztartások és a közintézmények energiaköltségeinek csökkentésén túl a kormány a gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentést, az ipari felhasználású energia árát is csökkenteni szeretné. „A versenyképesség kulcsa a jövőben az energia ára lesz” – mondta akkor a kormányfő. Az ipari felhasználású energia árcsökkentésének részletei ismertetését „egy, a választások utáni sajtótájékoztató témájának” nevezte a kormányfő.

Hitelrezsi

A másik, még az idén „újraszabásra” váró stratégiai terület a kormány számára a devizahitelesek ügye. Ezzel kapcsolatban Rogán Antal azt mondta a hvg.hu-nak a választások előtt adott interjújában, hogy „ezen a téren viszonylag gyors munka vár az új parlamentre. Lehetőleg még 2014-ben lehetősége lesz arra, hogy döntést hozzon a devizahitelek kivezetéséről, illetve 2015-tel végleg megszűnik az ügyfelek árfolyamkockázata”. A konkrét formáról a Fidesz frakcióvezetője nem akart nyilatkozni, csak annyit mondott, a „megoldás a hitelek forintosítása és az árfolyamgát között van”, információink szerint a legvalószínűbb, hogy az árfolyamgát jelenlegi árfolyamaihoz közeli szinten (180 forintos svájci frank, és 250 forintos euró árfolyam) univerzálissá, és kötelezővé teszik az árfolyamgátat.

Kősa András