A Dnyeszter Menti Köztársaság is Moszkvához fordul segítségért

Transzdnyesztria (Dnyeszteren Túli Terület, Dnyeszter Menti Köztársaság) parlamentje megszavazta a formális segítségkérést Moszkvától a rendkívüli helyzetre való tekintettel. A parlament és civil szervezetek egyetértésben kérik az orosz Állami Duma Szövetségi Közgyűlését, hogy foglalkozzanak az ügyükkel, és lakosaik kapjanak orosz állampolgárságot továbbá államszervezetüket integrálják az Oroszországi Föderációba.

Dnyeszter Menti Köztársaság (Transnistria, zöldel jelölve) elhelyezkedése a térképen. Területe hozzávetőlegesen Csongrád megyével megegyező.

A Dnyeszter Menti Köztársaság 2006-ban a krímihez hasonló referendumot tartott, aminek eredményeképp elszakadtak a Moldáv Köztársaságtól. Ezt követte nem sokkal később az új Dnyeszter Menti Köztársaság parlamentjének a döntése, hogy az orosz jogrendszer gazdasági és civil részre vonatkozó részeit adaptálják. 2013-ban a Dnyeszter Menti Köztársaság elnöke, Yevgenyij Scsevcsuk javaslatott tett a rubel bevezetésére, indoklása szerint így könnyebb lenne a pénzügyi tranzakciókat elvégezni a vámúnióba tartozó országokkal.

Látható, hogy az átrendeződés már javában tart, és a közeljövőben sor kerül a mesterséges államok határainak felülvizsgálására. Románia jelen formájában éppen ilyen mesterséges állam, emiatt jobban teszi, ha az átrendeződés közepette nem újabb NATO fegyverzetek telepítésével és háborús provokációval veszi magára az utolsó csatlós szerepét.

http://www.hidfo.net/2014/03/18/dnyeszter-menti-koztarsasag-moszkvahoz-fordul-segitsegert

Elindult a lavina - újabb területek csatlakoznának Oroszországhoz

A Moldovától leszakadt, magát Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságnak nevező terület arra kérte az orosz parlamentet, hogy a Krímhez hasonlóan tegyék lehetővé csatlakozását Oroszországhoz.

A Moldovától leszakadt Dnyeszter-mellék, amely 1990-ben orosz segítséggel, népszavazás után független államnak nyilvánította magát, arra kérte az orosz parlamentet, hogy tegye lehetővé csatlakozását Oroszországhoz. A Moldovával vívott rövid 1992-es háború után kötött béke értelmében a moldáv hatóságoknak nincs beleszólásuk a terület irányításába.

A Dnyeszter keleti partján végighúzódó, Csongrád megye nagyságú köztársaságot egyetlen állam sem ismeri el. Lakosainak többsége orosz ajkú. Moldova elnöke, Nicolae Tamofti nyilatkozatban reagált a kérésre, jelezve, hogy az orosz kormány bármilyen döntése a területtel kapcsolatban a rossz irányba tett lépés lenne - jelentette a BBC.

Egy 2006-as referendum megerősítette ugyan a Dnyeszter-mellék függetlenségét (az MTI szerint ugyanezen a népszavazáson az Oroszországhoz való csatlakozásról is szavaztak, amit 97,2% támogatott), ám ennek törvényességét nem ismeri el a nemzetközi közösség. A régió vezetősége most egy Dumában elfogadott törvényre hivatkozik, amely reményeik szerint megkönnyítené számukra a visszatérést Oroszország anyácska kebelére.

A Kremlt támogató Csak Oroszország párt olyan jogszabály-tervezettel állt elő, amely megkönnyíti az erre pályázóakaró térségeknek a csatlakozást Oroszországhoz. A párt azt tudatta a Vedomosztyi című lappal, hogy felgyorsították a beterjesztést a Krím belépésének megkönnyítése érdekében. Az orosz törvényhozás mindkét házában a Vlagyimir Putyin elnököt támogató politikai erők vannak többségben.

A Vedomosztyi értesülései szerint a Dnyeszter-mellék csatlakozási szándékát felerősítené, ha Moldova társulási szerződést írna alá az Európai Unióval, amit az ország vezetői terveznek. Ugyanez a szándék volt a kiindulópontja az Ukrajnát megtépázó, és immár megcsonkító politikai válság kialakulásának. A térségben az ukrán krízis elmélyülésével párhuzamosan nő a feszültség.

"Nagyon sok a közös a Krím félszigeten történő események és a Dnyeszter Menti Köztársaság helyzete között" - hangsúlyozta Nicolae Timofti moldovai államfő. "Vannak olyan információink, miszerint a jelenlegi helyzet felforgatására irányuló konkrét törekvések észlelhetőek" - nyugtalankodott Timofti. Példaként elmondta: a Dnyeszteren túli terület parlamentjének szóvivőjét Moszkvába küldték, hogy azt kérje a Kremltől, csatolják a területet a Krím mintájára Oroszországhoz.

A Digi 24 hírcsatorna úgy tudja, hogy az autonóm Gagauzia vezetője is hasonló kéréssel fordult Moszkvához.

Frissítés: Basescuék EU-s egyezményektől várják az újabb területek orosz csatlakozásának megakadályozását

Románia azt kéri az Európai Uniótól, hogy mielőbb írja alá a tavaly parafált társulási és szabadkereskedelmi egyezményt a Moldovai Köztársasággal, amelynek területi épségét különböző, Oroszországhoz csatlakozni szándékozó területrészek elszakadási törekvése fenyegeti - jelentette be szerdán Traian Basescu román államfő, miután Jászvásáron (Iasi) találkozott Nicolae Timofti moldovai elnökkel.

Basescu közös sajtóértekezletükön kijelentette: biztos benne, hogy Oroszország terjeszkedése nem áll meg a Krím félszigeten, csak az a kérdés, mikor tesz újabb lépéseket az egykori Szovjetunió határainak helyreállításáért. A román elnök szerint nem kellene már folyton "meglepődni" Oroszország lépésein, mint 2008-ban a grúziai, idén pedig az ukrajnai válság esetében, és a Nyugatnak is meg kell értenie, hogy nem szabad száz százalékig megbíznia az orosz ígéretekben.

Basescu szerint Moldovára is fenyegetés az, hogy Oroszország megszegte a 1994-es budapesti memorandumot, amelyben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közösen vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról. A felek úgy értékelték, hogy közös érdekük gyors intézkedésekkel bátorítani Moldova európai irányultságát.

Timofti azt kérte, az EU határozzon meg egy menetrendet és céldátumot Moldova csatlakozására. Leszögezte: Moldova sem ismeri el és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tekinti a Krím orosz annektálását.

A sajtóértekezleten elhangzott: nyárig elkészül a Jászvásár (RO)-Ungheni (MD) gázvezeték, és a két országot közötti új villamosenergia-vezeték román oldalán már a műszaki próbákat végzik.

A felek a térség biztonságát fenyegető feszültségforrásokat is áttekintették, de erről nem közöltek részleteket. A moldovai és a román vezetők attól tartanak, a Krím annektálása után a - nemzetközi szinten Moldova autonóm térségének tekintett, valójában már két évtizede önállósult - Dnyeszter menti szakadár köztársaság Oroszországhoz csatolása következik.

Mihail Burla, a Dnyeszter mente törvényhozási szerepét ellátó legfelső tanács elnöke kedden levélben kérte az orosz alsóház elnökétől, hogy Moszkva vegye fontolóra a terület Oroszországhoz csatolásának lehetőségét - közölte a Jurnal de Chisinau online kiadása.

A Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter-mellék egy oroszok, ukránok és moldávok (románok) lakta, megyényi, keskeny földsáv a Dnyeszter folyó keleti partján. 1990 szeptemberében nyilvánította ki függetlenségét, amelyet egyetlen ország sem ismert el. A szakadár terület és a chisinaui vezetés közti két évig elhúzódó fegyveres konfliktusnak az 1992-ben aláírt fegyverszünet vetett véget. Azóta ezen a területen orosz "békefenntartó" csapatok állomásoznak.

MTI

Újabb ajánlkozás Moszkvának! Bukaresti hideglelés?

A Dnyeszter Menti Köztársaság is bejelentkezett a Kremlnél, hogy ők szívesen követnék a Krím példáját és csatlakoznának az Orosz Föderációhoz. Az Ukrajnával délnyugaton határos, Moldovából de facto kiszakadt terület ajánlkozása bizony minőségileg új helyzetet eredményez.(het)

A mintegy félmillió lakosú Transznyisztria parlamentjének elnöke írt most moszkvai kollégájának, és arra kérte: Oroszország fogadja be őket. A Moldován belül autonómiával rendelkező Transznisztria lakosai legutóbb 2006-ban egy népszavazáson óriási többséggel nyilvánították ki ezen akaratukat, ám ezt az eredményt Moldova figyelmen kivül hagyta, és Moszkva sem nagyon törte magát érvényt szerezni a döntésnek.

Tekintettel arra, hogy Transznyisztriában is viszonylag magas az orosz anyanyelvű lakosság aránya-mintegy 25 százalék-Tiraszpol mos “szaván foghatja” akár Putyin elnököt, aki ugye azt igérte, hogy…

Nyilvánvaló, hogy a tiraszpoli ötlettől Bukarest hátán a hideg fog futkosni. Hát még ha abba belegondolnak, hogy nem is olyan sokára Moldovában is választások lesznek! Abban a Moldovában, ahol azért megintcsak szép számmal élnek orosz anyanyelvűek, és bizony magyarok is. Ráadásul-tetézve Bukarest gondjait-Moldovában a választások nagy esélyese a kommunista párt. Amely viszont éppenséggel nem russzofóbiájáról ismert. De hogy teljes legyen a románok “öröme”-a moldovai kommunisták ugyancsak ellenzik Moldova (Besszarábia) román annexiós ábrándjait. Viszont elképzelhető róluk, hogy nem vennék rossz néven, ha Oroszország-adott esetben-őket is kebelébe fogadná!

Ám HA CSAK Transznyisztria kérésénél maradunk, és azt Moszkva hajlandó lenne akceptálni, akkor bizony kijelenthetjük: a kijevi horda tenger nélkül maradna! Mert akkor bizony Oroszország nem egy keskeny kis tranzitfolyosón keresztül akarná bonyolitani a forgalmat az új hazatérő és az anyaország között!
Adja Isten, hogy a Kreml befogadja Tipaszpol kérelmét, és teljesitse azt!
(B-R )