Kamu élelmiszerektől roskadoznak a magyar boltok polcai

Növényi zsiradékok, tejipari melléktermékek, és még számos további olyan alapanyag található meg az utánzat ételekben, amik nagy mennyiségű fogyasztása nem feltétlenül van kedvező hatással szervezetünkre. Szendvicsfeltét, frissföl vagy épp kakaómassza csoki helyett, mind ilyen termékek. Ugyan olcsóbbak, és ízük alapján sem mindig mondanánk meg, hogy nem eredeti terméket eszünk, jobb ha átgondoljuk, mit vásárolunk.

A magyaroknak még jó lesz ez is! Legális utánzatok
Sokszor találkozunk az élelmiszer utánzatokkal, és elképzelhető, hogy nem is tudjuk pontosan, melyek azok. Olcsóbbak, de hosszú távon rosszabbul járhatunk velük. Az élelmiszer utánzatok egyes termékek alacsonyabb minőségű és olcsóbb, olykor egészségre káros változatai. Hamisított élelmiszerekként is tekinthetnénk rájuk, hiszen az eredetitől eltérő alapanyagból készülnek. Azonban a jelenlegi szabályozás szerint már egy-egy ilyen termék nem futhat azonos néven, amennyiben esetleg növényi zsiradékkal helyettesítik az eredeti összetevőt, akkor ezt a gyártóknak jelezniük kell. Így lesz a tejfölből például farmföl.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szerint számos példát lehet látni nap mint nap a hamisításra: többek között ha lejárt alapanyagokból készül valami, vagy egy olcsó terméket drága megfelelőjének csomagolásába bújtatnak. Esetleg nem engedélyezett összetevők használata (mint például a pár évvel ezelőtti pirospaprika botrány esetében, amikor míniummal keverték a fűszert), vagy a külföldi áruk magyarként való eladása esetén. Sokszor csak hatósági ellenőrzések során derül fény ezekre, de előfordul olyan is, hogy akár az áruházakba is eljuthatnak ezek a termékek. Ezeken kívül a testület hamisításként említi például a fent említett növényi zsírt tartalmazó csokoládé illetve tejtermékek előállítását, vagy a méz cukrozását, enzimezését is. De ha új néven, csak az eredetire hajazó névvel kerülnek a polcokra, nem számítanak illegálisnak.
Ez utóbbiakat szoktuk élelmiszer imitátumoknak nevezni: olyan termékeknek, melyeknek neve hasonló az eredetihez, de összetevőik révén már nem hívhatjuk őket ugyanúgy, mert egész más hozzávalókkal helyettesítik azokat. Legtöbbször a tej alapú termékekkel vannak visszaélések, például a sajtszerű vagy tejfölre hajazó élelmiszerek, vagy az áltej esetében. De húsipari termékutánzatokkal is találkozhatunk a boltok polcain: ezek megvásárlásával sem feltétlenül azt kapjuk, mint hinnénk. Egy kenőmájas esetén például örülhetünk, ha húsz százalékban tartalmaz májat.
Az a baj, hogy ezek a termékek megtévesztik a fogyasztót, aki ha figyelmetlen, simán alacsony minőségű utánzat élelmiszert választhat az eredeti helyett. Hiszen ha csak az árat figyeli, a hasonló csomagolás és bolton belüli elhelyezkedése alapján könnyűszerrel kiválaszthatja azt. A táplálkozás biológiai értéke ezen élelmiszerek bevitele esetén nem közelíti meg az eredetiét, azaz a szervezetbe juttatott ételek tápanyagtartalma kisebb mennyiségben hasznosulhat. Mivel olcsóságuk miatt sok olyan terméket vásárolhatsz, amiben növényi zsiradékok vannak, étkezésed túlságosan egysíkúvá válhat, és ez károsíthatja az egészségedet.
1. Összetéveszthető nevek: Ezeknek a termékeknek általában az eredetihez nagyon hasonló nevük van. Például tejföl helyett frissföl, vagy trappista helyett trapp pista. Fogyasztóvédelmi okokból nem használhatják már ugyanazt az elnevezést – korábban ez nem volt gond, ma már milliós bírságokat szabnak ki a gyártóra, ha efféleképpen téveszti meg a vásárlókat – ezért csak hangzásában utánozzák az eredetit, vagy annak összetevőjére, funkciójára utalnak. Ez utóbbira példa sajt helyett a szendvicsfeltét szó alkalmazása.
2.Együtt a polcon: azért is könnyű véletlenül leemelni ezeket a polcról, mert pont az eredeti mellett, azokkal egy csokorba rendezve találhatóak a közértekben. Hivatalosan ugyan már azoktól jól elkülönítve kellene tárolni ezeket a fogyasztók érdekében, de a legtöbb üzletben helyhiány miatt például erre nincs mód.
3. Nézd meg az összetevőket: szánj egy kicsivel több időt a vásárlásra, és böngészd át az összetevőket. Ha nagy arányban tartalmaz egy tejtermék tejipari mellékterméket, azaz savót, permeátumot, vagy növényi eredetű alapanyagokat, például szójatejet, szójazsírt vagy növényi zsírt, akkor nagy rá az esély, hogy utánzatot tartasz a kezedben.
4. Nézd meg az árát, vedd el a párját: ami túl olcsó ahhoz, hogy előfeltételezéseid szerint normális alapanyagokból készüljön, valószínűleg az is. Bizonyos ár alá akkor sem mehetnek, ha nagy az akció, hisz már az alapanyagok egyesével drágábbak olyan mennyiségben.
(penzcentrum )

Bal-Rad komm : A magyar fogyasztók többsége már a termék árát nézi-és megveszi az Európai Unió élelmiszerszemetét! Mert csak azt tudja megvásárolni!
A csillogó sztaniolba csomagolt fertőt!
Az EU legsanyarúbb sorsú országainak polgárai-mint pl. a magyarok-kénytelenek az EU gazdag országaiban KIMONDOTTAN A SZÁMUKRA GYÁRTOTT ÉLELMISZERSZEMETET megvásárolni!
Nem véletlenül verték szét elsőként a rendszerváltás után a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart!
Ha nem zabáljuk fel a mocskaikat-éhen pusztulunk!
Ha megesszük-a fertőzésekbe pusztulunk bele!
EZT ADTA-SZÁNTA- NEKÜNK-TÖBBEK KÖZÖTT-AZ EU!