Az orosz befektetők átmozgatják a tőkéjüket a távol-keletre

Az elmúlt események fényében, amikor is az EU és az USA orosz befektetők és milliárdosok vagyonának befagyasztásával fenyegetőzik, nem kell meglepődni, ha ezek az emebrek nem vártak sokáig, és alternatívát kerestek a pénzük fialtatására.

Kína az egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - kereskedelmi partnere az oroszoknak. Kína állásfoglalása a krími események kapcsán egyérteművé tette az orosz állam fele (és ezek keresztük az orosz befektetők és nagytőkések fele is), hogy Kína egyértelműen kiáll az orosz érdekek mellett. Ezzel egy csapásra az ázsiai óriás igen vonzóvá vált. Az első fecske Alisher Usmanov milliárdos volt, aki gyorsan eladta az Apple és Facebook részvényeit, hogy az értékesítésből befolyt összeget már másnap az Alibaba Group-ba, és a jd.com-ba fektesse, ezek jelenleg Kínában a legjobban prosperáló kereskedéssel foglalkozó IT cégek.

Az Alibabáról tudni kell, hogy 1999-ben alapította Jack Ma, jelenleg 25 ezer alkalmazottal rendelkezik. Az Alibaba eladásai és online térhódítása Kína leggazdagabb emberévé tette Jack Ma-t, vagyona 11,4 milliárd dollár jelenleg. Ide vásárolta be magát most Alisher Usmanov. Tulajdonostársai a Yahoo (24%-os tulajdonrész), és a japán Softbank (37%-os tulajdonrész). A maradék tulajdonrész Jack Ma kezében van főként.

Alisher Usmanovról továbbá tudni kell, hogy 100 millió USD értékben vett Apple részvényt közvetlen a cég 23%-os értéknövekedése előtt, amit most értékesített, gyakorlatilag aranyáron. Vagy többért. Ez amiatt érdekes, hogy az orosz befektetők által kivont vagyonok a nyugati gazdasábgól átkerülnek a keletibe, mindezt az USA és az EU elhamarkodott fenyegetései miatt. Nem vették figyelembe, hogy ezek az  üzletemberek nem feltétlen maradnak olyan országokban a pénzükkel, ami országok épp a hazájukat fenyegeti meg pénzügyi szankciókkal.

Usmanov egyébként megint kiváló érzékkel fektet majd be, hiszen az Alibaba most készül a tőzsdére. Eltekintve az egyéni vagyonszerzésétől, a részesedésvásárlás akkor is tőke biztosítása a vállalat számára, amivel munkahelyek jönnek létre, több áru mozog, több ráépülő szolgáltatásra lesz szükség, és nem utolsó sorban, több adót fizetnek a kínai államnak az előbb felsoroltak folyományaként.

Összességében elmondható, hogy az orosz állam jó érzékkel szorosra fűzte Kínával a gazdasági kapcsolatait az elmúlt években. 2013-ban a kereskedelmi ügyletek értéke elérte a 90 milliárd dollárt csak orosz részről. Tekintettel, hogy itt mind a két fél csak nyer az üzleten, szemben az USA-ban népszerű "csak az USA nyer az üzleten" megközelítéssel, nem kell csodálkozni, hogy Oroszország és Kína a politikai konfliktusok terén is számíthatnak a másikra.

A dollár összeomlása esetén látható, hogy Eurázsia igen komoly állásokból tudja folytatni az eddigi térnyerését.

Akinek még nem tűnt fel, a jövő elkezdődött. Tanuljatok kínaiul és oroszul. Építsetek gazdasági kapcsolatokat a két országgal. Ne feledjétek, hogy az egyik  ~140 millió lakosú ország, a másik ~ 1,3 milliárd lakosú ország. Minden árut és szolgáltatást, amit kitaláltok, el lehet adni ennyi ember közül valakinek. Nyissatok másodlagos számlákat orosz bankoknál, lehetőleg rubel alapúakat. Javasoljuk továbbá az euróból való befektetések lassú, ám annál biztosabb kivonását.

Nagy Kálmán