Duplájára emelkedett az éhezők száma Magyarországon

A válság előtti évekhez képest közel kétszer annyian vannak azok Magyarországon, akik úgy érzik, még élelemre sincs elég pénzük. Az OECD felmérése szerint 2011/2012-ben a magyarok 30 százaléka tartozott ide, míg 2006/2007-ben ez az arány 17 százalék volt.

A válság után a legtöbb országban megindult a gazdaság kilábalása, a GDP növekedését azonban nem követte a munkaerőpiac helyzetének javulása, sok helyütt a "jobless recovery", azaz munkahelyteremtés nélküli kilábalás jelei láthatók. A munkanélküliség magas maradt, a válság pedig különösen a szegényebb rétegeket ütötte meg. Főleg a fejlett országokban volt jellemző, hogy az elmúlt években erőteljesen meghúzták a költségvetési nadrágszíjat, az eurózónában az adósságválság több országban jelentős kiadásbeli visszavágásokat kényszerített ki. A kiadáscsökkentés és az állam szerepének megítélése ugyanakkor nem egységes még Európán belül sem. A portugálok és franciák például nagy többségben támogatják a költségvetési kiadások csökkentését, de az északi országok, például svédek esetén inkább nem - derül ki az OECD frissen megjelent Society at Glance 2014 kiadványából.

Nyilván a megszorítások többségében nem segítettek a szegényebb rétegek helyzetén. Az OECD szerint például nem a válság közben kellene a munkanélküli ellátásokat csökkenteni. A válság során a jövedelem egyenlőtlenségek is megnőttek.

Az OECD néhány, a társadalmi helyzetet ábrázoló indikátort külön felületen is megjelenít (lásd alsó ábra). Ebből például kiderül, hogy az OECD országai között Magyarországon vannak a harmadik legtöbben azok, akiknek még az ételvásárlás is anyagi gondot okoz. Pontosan a kérdés úgy szólt, "Volt-e az elmúlt 12 hónapban olyan alkalom, amikor nem volt elég pénze élelmet vásárolni magának vagy családjának?" A kérdést a válság előtt (2006/2007-es eredmények átlaga) és utána (2011/2012 átlaga) is feltették. A magyarok 30,8%-a adott a válaszra igent, ennél többen csak Törökországban és Mexikóban. A magyar adat különösen jelentősen romlott 2006/2007 óta, akkoriban ugyanis az arány még csak 17 százalék körüli volt.

Klikk a képre!

Az alábbi ábrán kiderül még az is, hogy a magyarok nagyon kevéssé bíznak kormányukban (23%), bár ez korábban is így volt, a helyzet némileg (3,8 százalékponttal) romlott a válság óta. Igen jelentősen romlott az intézményekbe vetett bizalom (-25 százalékpont), de nem csak nálunk, bár az intézményekbe vetett bizalom így már olyan kicsi, hogy annál csak néhány, főleg válság sújtotta és dél-amerikai országban rosszabb a helyzet.

Az állami szociális kiadások pedig egyedülállóan (OECD-ben egyedül) csökkentek Magyarországon.

A kék oszlopok jelzik a magyar adatokat, balról a legutóbbi adat, jobbról a válság előtti állapothoz képesti eltérés látható.

(portfolio )

A kórházba kerülő gyerekek majdnem kétharmadát fenyegeti az alultápláltság

A betegséghez kapcsolódó alultápláltság veszélye a magyar kórházakba kerülő gyerekek csaknem kétharmadát fenyegeti, 12 százalékukat pedig súlyosan – derült ki a magyarországi gyermekkórházakban végzett felmérésből.

Nem csak a sovány gyerekek lehetnek alultápláltak, az energia- és tápanyaghiány a túlsúlyos gyerekeket is érintheti. A probléma abból is adódhat, ha a gyermek nem képes azt a mennyiségű és minőségű táplálékot elfogyasztani, amire a gyógyuláshoz szüksége van.
A legkisebbeket fenyegeti a legnagyobb veszély: két-három éves korig az alultápláltság hátráltatja a növekedést, az agy és az izomzat fejlődését, ami később jelentősen ronthatja a mentális teljesítményt. A nem megfelelő tápláltsági állapot emellett fokozza a fertőzések iránti hajlamot, megnyújtja a kórházi tartózkodások időtartamát, lassítja a műtéti beavatkozások utáni felépülést, rontja az iskolai eredményeket és hátráltatja a szocializációs folyamatokat is.
Európában már több országban kötelezően bevezették a mindössze háromperces szűrést, amely hazánkban is több ízben bizonyított, de még mindig nincs benne a protokollban. A módszer segítségével időben diagnosztizálni lehet a kóros tápláltsági állapotot, és mihamarabb elkezdhető a szükséges terápia. A megfelelő táplálkozás vagy táplálás pedig nagyon komoly segítséget nyújt a szervezetnek a betegségek legyőzésében.
„A táplálkozástudomány egyre fontosabb területe az egészségügynek, miután a krónikus betegségek egy része megelőzhető lenne az olyan rizikótényezők kizárásával, mint az energia- és a tápanyaghiány” – hangsúlyozta Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi docense. A szakember, aki egyben a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke is, úgy véli, nagyon fontos, hogy minden hazai kórházban és a háziorvosi rendelőkben is bevezessék a szűrést, megelőzve ezzel a későbbi szövődményeket.

A hazai kutatás során 27 kórházban 1117 gyermek vett részt, a kicsik 52 százalékát közepesen fenyegette az alultápláltság kockázata, 12 százalékukat pedig súlyosan, ami azonnal beavatkozást, azaz táplálásterápiát igényel. A különbség jelentős az egyes kórházak között: a városi kórházakban minden második gyermek, míg az egyetemi intézményekben a kicsik csaknem háromnegyede ki volt téve az alultápláltság kockázatának. Miután ezek az intézmények a súlyosabb esetekkel foglalkoznak, egyértelmű összefüggés mutatható ki a betegségek súlyossága és a rossz tápláltsági állapot között.
(Szerző: VG)