Traian Basescu
román elnök követelte, hogy a román kormány tiltsa be a Jobbik
tevékenységét az ország területén, Vona Gábor pártelnök számára pedig
tiltsa be a beutazást. Ugyanaz a Basescu, aki nemrég még az Európai
Egyesült Államok megalapításáért és a nemzetek önrendelkezési jogának
megvonásáért szólalt fel. Azt követően olyan történések kezdődtek,
melynek terveibe Brüsszel elfelejtette beavatni a román elnököt, - így
az inkább ellent mondott korábbi nyilatkozatainak és a helyzethez
gyorsan alkalmazkodván felszólította a kijevi kormány, hogy tartsa
tiszteletben az Ukrajna területén élő románok önrendelkezéshez való
jogát.
Basescu láthatóan nem tud mit kezdeni az Európában érlelődő helyzettel. Románia geopolitikai gyűrűben van. Keleti határaihoz az Oroszországi Föderáció közelít, Szerbiában az orosz haderő fog rendszeres hadgyakorlatokba kezdeni,
Magyarország pedig nemsokára végrehajt egy látványos kiugrást az
Európai Unióból. A román elnök csak pislog tehetetlenségében, és még
mindig ott tart, hogy NATO-fegyvereket akar bevinni az országba. A
fentiek ismeretében nem csoda, hogy hisztérikusan reagál minden
látogatásra, amit magyar politikusok tesznek Romániában. A területi
revízió gondolata a levegőben van. Igaz, erre Magyarországnak se katonai
ereje, se politikai akarata nincs, diplomáciai kapcsolatait pedig az
atlantizmus gátlástalan kiszolgálása korlátozza.
Basescu
ennek ellenére okkal tart az országba látogató magyar politikusoktól.
Románia jelenlegi határainak fennállása óta gátlástalanul sárba tiporta a
kisebbségek jogait és az erdélyi magyarság felszámolására határozott
lépéseket tett. A belpolitikai köntösbe bújtatott etnikai tisztogatás
vádja megáll a jelenlegi román elnökkel szemben is. Emiatt minden egyes,
az országba látogató magyar politikus megjelenése arra emlékezteti
Basescut, hogy hiába a százezres román hadsereg, ha a határok újra
átrendeződnek Európában, arról olyan hatalmak fognak rendelkezni, melyet
az ő befolyása érinteni nem tud. A változásokról majd utólag értesítik.
Ha értesítik egyáltalán, mert újabban igencsak elterjedt nyugati
módszer a szírializálás, könnyen lehet, hogy Basescu is az ablakból
kinézve fog szembesülni a helyzettel.
A
román elnök jobban teszi, ha még most, az utolsó pillanatban enyhíteni
próbálja a múlt sérelmeit, és lépéseket tesz az erdélyi magyarság
önrendelkezési jogának helyreállítására. Erdélyben a magyarság az elmúlt
évtizedek felszámolási műveletei ellenére még mindig egyetlen, jól
elkülönülő tömböt alkot. A magyarság erős, és élni akar, Basescu hatalma
és befolyása pedig egyre csak fogy.

A
teljes területi revízió ma már nem járható út. Mégis van lehetőség az
erdélyi magyarság megmentésére, melynek céljáért a magyar pártoknak a
korábbiaknál határozottabban kell fellépniük. Erdély magyar többségű területeinek szövetségi állammá kell formálódnia.
A nemzetközi jog elismeri az országokon belül nemzetiségi és területi
alapon szerveződő államszervezetek létjogosultságát. Románia egyetlen
úton menekülhet meg az összeomlástól és szíriai állapotok kialakulásától
- ha a gyakorlatban föderális állammá formálódik, és Erdélyben a magyar
többségű területeket szövetségi államként elismerve megadja a magyar
kisebbség számára azokat az alapvető jogokat, melyeket az elmúlt
évtizedekben elmulasztott megtenni.
A
cél adott. A megvalósítás útja a nemzetközi jog szerint is járható.
Elmulasztása pedig katasztrófával végződhet úgy Románia, mint az erdélyi
magyarság számára. Basescu jobban teszi, ha nem a magyar politikusok
felszólalásaira ad pánikszerű reakciókat, hanem lesöpri az asztalról a
nyugati együttműködéseket, és a Romániában élő nemzetek érdekében kezd
cselekedni.
Molnár István
Basescu: Putyin a Szovjetunió határait akarja helyreállítani
Ahol sikerül, ott szép szóval, ahol nem, ott tankokkal állítja vissza a Szovejetunió határait az orosz elnök
- mondta Románia államfője. Basescu aggodalmát fejezte ki, hogy a
"második román államra", Moldovára is a krími forgatókönyv vár.
Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, hogy helyreállítsa az egykori Szovjetunió határait: ahol sikerül, szép szóval, ahol nem, ott tankokkal - jelentette ki Traian Basescu román államfő hétfőn az Adevarul hírportálnak adott interjújában.
Az ukrajnai válságot kommentáló román vezető szerint ezzel a célkitűzéssel magyarázható, hogy Oroszország egy sor olyan "befagyott konfliktus" kialakulásában játszott szerepet a Fekete-tenger körül, mint a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter menti Köztársaság, a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia, és Abházia, illetve legújabban az Ukrajnából való kiválását megszavazó Krím félsziget.
Basescu aggodalmát fejezte ki, hogy a "második román államra", Moldovára is a krími forgatókönyv vár, de leszögezte: Románia semmiképp nem avatkozna be fegyveres erőkkel egy ilyen konfliktusba. A román elnök hozzátette: megítélése szerint a jelenlegi ukrán válság sem jelent háborús fenyegetést országa számára, és valószínűtlennek nevezte azt is, hogy az orosz-ukrán vita nyílt hadviselésbe torkollik.
A román elnök kijelentette: támogatás híján nem kívánja tovább erőltetni azt a néhány hónapja hangoztatott elképzelését, miszerint az európai integráció után Románia következő nagy össznemzeti célkitűzése a Moldovával való egyesülés legyen.
Basescu ugyanakkor Moszkva iránti szolgalelkűséggel vádolta a moldovai vezetést, amely parafálta a társulási egyezményt az Európai Unióval, de szerinte nem meri egyértelműen elkötelezni magát a Nyugat mellett, nehogy magára haragítsa Oroszországot.
Szerinte a legfontosabb teendője most Romániának az, hogy segítsen Moldovának enyhíteni az orosz gázimporttól való függőségét, és ezért mielőbb ki kell építenie a két országot összekötő energetikai infrastruktúrát. Ugyanakkor esélytelennek nevezte Moldova európai integrációját mindaddig, amíg a Dnyeszteren túli szakadár területeken orosz csapatok állomásoznak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, hogy helyreállítsa az egykori Szovjetunió határait: ahol sikerül, szép szóval, ahol nem, ott tankokkal - jelentette ki Traian Basescu román államfő hétfőn az Adevarul hírportálnak adott interjújában.
Az ukrajnai válságot kommentáló román vezető szerint ezzel a célkitűzéssel magyarázható, hogy Oroszország egy sor olyan "befagyott konfliktus" kialakulásában játszott szerepet a Fekete-tenger körül, mint a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter menti Köztársaság, a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia, és Abházia, illetve legújabban az Ukrajnából való kiválását megszavazó Krím félsziget.
Basescu aggodalmát fejezte ki, hogy a "második román államra", Moldovára is a krími forgatókönyv vár, de leszögezte: Románia semmiképp nem avatkozna be fegyveres erőkkel egy ilyen konfliktusba. A román elnök hozzátette: megítélése szerint a jelenlegi ukrán válság sem jelent háborús fenyegetést országa számára, és valószínűtlennek nevezte azt is, hogy az orosz-ukrán vita nyílt hadviselésbe torkollik.
A román elnök kijelentette: támogatás híján nem kívánja tovább erőltetni azt a néhány hónapja hangoztatott elképzelését, miszerint az európai integráció után Románia következő nagy össznemzeti célkitűzése a Moldovával való egyesülés legyen.
Basescu ugyanakkor Moszkva iránti szolgalelkűséggel vádolta a moldovai vezetést, amely parafálta a társulási egyezményt az Európai Unióval, de szerinte nem meri egyértelműen elkötelezni magát a Nyugat mellett, nehogy magára haragítsa Oroszországot.
Szerinte a legfontosabb teendője most Romániának az, hogy segítsen Moldovának enyhíteni az orosz gázimporttól való függőségét, és ezért mielőbb ki kell építenie a két országot összekötő energetikai infrastruktúrát. Ugyanakkor esélytelennek nevezte Moldova európai integrációját mindaddig, amíg a Dnyeszteren túli szakadár területeken orosz csapatok állomásoznak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése